MTA_KIK_Kt_MIL_4r88_51_1

Graefenberg Aug. 20^dikán 1847.

Tekéntetes Titoknok Ur!

Vagyon szerencsém végre urali térképemet Tek. Urnak megküldhetnem. Minthogy terjedelme nem csekély és készülésére csak hat hét idö volt, nem eshetett ki csinossabban. (így tudosítattam.) Az azomban mellékes dolog, mely keveset érdekelhet. Czélját a kártya elérte mindenesetre, minekutánna minden geographiai e részeket érintö kártyákban, mellyek visszatértem után utambul Pétervárott adattak ki, a tájak rajza az enyimbül vagyon véve. Ugy – oroszország ethnographiai kártyájába. Köppen által ugy a kártya Kaiserling geologiai munkájába a Petschora vidékeirül, ugy a kártya Islavin könyvébe a Samojedok földjérül, és végre az urali expeditionak is ugyan e kártya szolgál vezetöül. – A kis Commentar mely a kártya bövebb értelméhez szükséges csak összel fog nyomtatásba megjelenni. Utam vonala mindenütt ki van téve. Kiindulásom a Káma vizétül Solikamsk városkábul (Octob. 21^dikén 1843 orosz stylus szerént). Onnét az Uralon keresztül Verchoturjébe és ugy éjszaknak Vsevolodo-Blagodatba megyek, hol elsö Vogul tanulmányaim. Innét Februar 21^dikén 1844^be ismét Verchoturjén keresztül Irbitnek és onnét keletnek MTA_KIK_Kt_MIL_4r88_51_2 Tobolszkba veszem utamat, honnét az Irtis, Konda, és Pelim vizein Pelim helységébe jövök Mart. 30^dikán. Itt folytatása tanulmányaimnak a déli vogulokkal Junius 12^dikeig, mely napon a Berezovi Szoszva vizei felé megindulván, a Pelim víze leg ejszakibb pontjátul a Tápsziára általkelvén, ott érem Junius 30^dikán az éjszaki vogulok elsö tanyáit. Ezeknél elsö mulatásom a Tápszia, második a Szigva szájánál, és a harmadik a Szigva vizén felfelé, Szukerje falunál. Aug. 30^dikán ismét felemelkedem az Uralra, ki itt leg vadabb és leg nagyszerübb tekintetét veszi magára, mellyel a Caspiumtul a Jeges tengerig bir. (leg magossabb csucsai azomban a 4000 lábot alig fogják felülmulni). Itt a Voguloktul megválván az Ostjákok lakásainak vettem utamat, mellyeket a Szinnya vizénél értem el. – Obdorszkbul a leg ejszakibb orosz lakozásbul az Ob vizén, tovább a Szamojedok havas steppjeibe ethnographiai, anthropologiai, és geographiai érdekek vezetnek, mely utobbiak egesz a Jugriai parthoz Váigáts sziget általellenébe hoznak hol leg távolabb és leg ejszakibb pontját utazásomnak érem el (Octob. 21^kén). Vissza utamat az Usza vízein és az Uralon egyenessen Berezovnak vettem hol Nov 12^diketül Februar 19^kig 1845 mulattam Osztjak és Vogul tanulmányakkal. – Visszajövetelem Sziberia érdekes határaibul az Ural nyugoti orosz részére a Szerebranszki hutáknál (Sserebränskoi zavod) vagyon meg jegyezve (Mart. 5^dikén). MTA_KIK_Kt_MIL_4r88_51_3

A vízi Curával aug. elsején hagytam fel. Mivel azomban még nem sikerült felingerült természetemet meg nyugtatnom és szüntelen fejfájásba szenvedek, még itt mulatok. Reggel és estve naponként hideg fördöt veszek, utánna egy keveset sétalok, és minden egyébb idömet fekve töltöm. Erös és egészséges érzetem mellyel mult levelemben ditsekedtem csak igen hamar megint elmult, ugy annyira, hogy még excursiomat a Glatzi havasra, mellyet a rosz idö miatt egynehány napra elkellett hallasztani, se birtam meg csinyálni.

Bátorkodom egyszersmind passusomat Tek. Urnak által küldeni remélyvén hogy prolongatiot az engem pártolo társulat által leg hamarébb kaphatnék, minthogy magam Bécset, az idővesztés miatt még is nem akarnám meg látogatni.

Ajánlom magamat kegyes indulataiba és maradok tellyes tisztelettel

Tekéntetes Titoknok Urnak

alázatos szolgája

Reguly Antal