Tárgyak
A tárgygyűjtés céljai és módjai
Reguly művelt ifjúként érdeklődött a múzeumok, könyvtárak, tudományos gyűjtemények iránt. Diákkori utazásai során készített feljegyzései szerint bejárta a bécsi múzeumokat, az alsó-magyarországi bányavárosokban pedig műszaki, bányászati kiállításokat, ásványgyűjteményeket tekintett meg. Utazásai során igyekezett minden lehetséges adatot összegyűjteni: könyveket, térképeket, tárgyakat küldött, illetve hozott haza, melyek ma különböző közgyűjteményekben találhatóak. Tárgygyűjteményének első darabjait Lappföldön szerezte be, kifejezetten azzal a céllal, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozza, és később is ez a szándék vezette.
Sajnos gyűjtéseinek módjáról, helyszínéről, idejéről alig van forrásunk. Nyilvánvaló, hogy a tárgyak egy részét vásárolta: Lappföldön erről kiadásainak nyilvántartásában találunk adatokat, Szibériában pedig akkor írt a tárgygyűjtésről, amikor jelentős pénzküldeményt kapott. Valószínű, hogy a tárgyakat több esetben rendelésre küldték neki, ugyancsak rendelésre készülhettek az épületeket, használati tárgyakat bemutató makettek. A gyűjtemény gyarapodását ajándékok is segítették. A ruhaneműk között külön csoportot alkotnak azon a darabok, amelyeket Reguly maga is viselt utazása közben. Arról nincs információnk, hogy ezek számára készült, egyedi darabok voltak-e, vagy készen vásárolta őket.
A gyűjtemény összetétele
Finnországi tartózkodása során elsősorban viseleti darabokat gyűjtött, ám ezek közül csak azok jutottak el Magyarországra, melyeket maga is viselt további útja során.
Nyugat-szibériai és Volga-vidéki utazása során gyűjtött tárgyait viszont sikeresen hazaküldte Magyarországra. A gyűjtemény túlnyomó többsége néprajzi tárgy: viseleti darabok, ékszerek, használati tárgyak és épületek makettjei, nyílvesszők és a nyilazáshoz használatos tárgyak, babák, egy bálvány és egy hangszer. Emellett régészeti jellegű tárgyakat - érméket, cseréptöredékeket, sírmellékleteket - is hozott haza. Természettudományi tárgyai között ásványok és megkövesedett anyagok, állatcsontok és koponyák, valamint két emberi koponya volt. A néprajzi tárgyak többsége a mai napig megmaradt, míg a többi gyűjtemény darabjai kevés kivétellel megsemmisültek.
A gyűjtemény története
Hosszú utazása után 1847. október 13-án érkezett Pestre Reguly Antal, ahol Toldy Ferenccel töltötte az estét és a következő nap jelentős részét. Ekkor nézhették át a postával küldött tárgyakat is. Nyilvánvalóan Reguly megjegyzései alapján - de nem az ő kézírásával és nem aznap - készült a tárgyak jegyzéke, mely alapvető forrásul szolgál a tárgygyűjtemény kutatásához. Az MTA KIK Kézirattárában őrzött dokumentum 92 tételt sorol fel. 1847. november 8-án - Reguly távollétében - került sor a tárgyak bemutatására, amikor Toldy beszámolt az Akadémián Reguly útjáról.
A tárgyak ezután a Nemzeti Múzeumba kerültek. 1848. év elején István nádor utasította a Múzeum igazgatóját, hogy vegye át a Reguly által hozott tárgyakat, május 8. dátummal pedig Reguly köszönőlevelet kapott tőle, így feltehetően addigra a tárgyak átkerültek a Magyar Nemzeti Múzeumba. A Kincstári Gyűjteménybe (Érem- és Régiségtár) 1848. május 15-én öt tárgyat leltároztak be. A többi tárgy a Természet- és Kézműtani Osztály különböző gyűjteményeibe került. Az Állattani gyűjteménybe már 1847-ben beleltározták az oda tartozó tárgyakat, és az Ásványgyűjteménybe is bekerült a kőzetgyűjtemény. A Természet- és Kézműtani osztályon belül működő Ethnographiai gyűjtemény gyarapodásáról Kubinyi Ágoston ezt írja: „Reguly Antal fáradságos utazásaiban nagy költséggel szerzett vogul, osztják és samojed népek ismertetésére szolgáló gazdag ethnographiai tárgyakkal ajándékozá meg magyar nemzeti museumunkat.” Erről a számunkra legfontosabb gyűjteményi egységről nem rendelkezünk korabeli leltári bejegyzéssel. Ennek oka egyrészt az, hogy nem maradtak fenn a leltárkönyvek, másrészt az, hogy talán sosem kerültek leltározásra: a szakirodalom alapján a néprajzi tárgyaknak meglehetősen mostoha sorsuk volt. A tudománytörténeti legendárium szerint a gyűjtemény a Nemzeti Múzeum folyosóján, ládákban, „gazdátlanul hánykolódott az osztályok között”. Még 1872 előtt „a szőrmés tárgyakat a férgek és molyok elpusztították, […] a megrongált tárgyakat el kellett égetni és a leltárból ki kellett törülni”.
1873. március 17-én 58 db Regulynak tulajdonított tárgy került át a frissen megalakult Ethnographiai Osztályhoz, ebből azonban nem mindről igazolható, hogy a gyűjteménybe tartozik. A tárgyak 1874-ben 12. törzskönyvi számon kerültek nyilvántartásba, majd 2151-2208 számon leltárba. 1900-ban egészült ki a gyűjtemény a Reguly által hozott nyílvesszőkkel, bár ebben a gyűjteményi egységbe is kerültek bizonytalan eredetű tárgyak: míg az akadémiai jegyzék 13 obi-ugor és két baskír nyílvesszőt említ, 18 nyílvessző került leltárba Reguly gyűjtéseként.
A leltározás módját nem ismerjük: a múzeumi nyilvántartásokban több tárgynál megtalálható a Reguly-féle akadémiai jegyzék megnevezése, gyakran azonban a tárgyak adatai összekeveredtek. Más esetekben úgy tűnik, hogy az akadémiai jegyzéket nem használták forrásként.
A tárgyak bemutatása
A honlapon a tárgyak bemutatásához a Regulyhoz köthető akadémiai jegyzéket vettük alapul, melyet forrásként is közlünk. A tárgyakat így a jegyzéken szereplő sorszámuk alapján is lehet azonosítani. Emellett jelenlegi - elsősorban a Néprajzi Múzeum leltárán alapuló - leltári számuk alapján tartjuk őket nyilván.
Az egyes tárgyak leírásánál bemutatjuk azok feltárható történetét, utalva a felhasznált forrásokra.
Nem térünk ki azokra a tárgyakra, amelyeket ugyan Regulynak tulajdonít a nyilvántartás, de nincs biztos forrásunk arról, hogy valóban Reguly gyűjtötte őket. Bemutatjuk azonban az elpusztult, eltűnt tárgyakat, hiszen esetenként vannak róluk írott források.
A ma fel nem lelhető tárgyak története különböző lehet. Van, amelyik egyáltalán „nem került nyilvántartásba”. A „nem lelhető fel” megjegyzés arra utal, hogy a lelőhelyként feltüntetett gyűjteményben nem található meg a tárgy, bár ott kellene lennie; a „leltárból törölve” megjegyzés a dokumentáltan hiányzó tárgyakat jelöli.
A tárgyleírásokban közölt adatok több helyen eltérnek a korábbi szakirodalom eredményeitől, mert tárgytörténeti kutatásaink új eredményeket hoztak.
Ezen az oldalon lehetőség van az összes tárgy böngészésére metaadatokkal és fényképekkel, emellett néhány válogatást is kialakítottunk a tájékozódást segítve.
