Célkitűzések

A fiatalon elhunyt Reguly Antal hatalmas kéziratos gyűjteményt hagyott hátra, melynek feldolgozása ugyan megkezdődött halála után, a teljes feldolgozás azonban még a tudós születésének 200. évfordulójáig – 2019-ig – sem fejeződött be. Projektünk a 200 éves jubileumhoz kapcsolódóan indult meg 2018. szeptember 1-én a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóházban, majd 2021. november 1-től 2024. október 31-ig a Bölcsészettudományi Kutatóközpont keretein belül, a Néprajztudományi Intézetben zajlott. A munkálatokat a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) finanszírozta a K 128272, majd az intézményváltás után a K 143972 projekt keretében.

A „Regulyversum – mindent Regulyról” című projekt tervezésekor a Reguly-hagyaték feldolgozásának eddigi történetéből indultunk ki. A már feldolgozott hagyatékrészek elsősorban magára a folklór- és nyelvészeti gyűjtésekre vonatkoztak, míg az újabban „egodokumentumok”-nak nevezett kéziratok: naplók, levelezések, jegyzetek teljes kiadására eddig nem került sor. Kutatásunk így elsősorban ezekre fókuszált. Célunk a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára és Információs Központjának Kézirattára és Régi Könyvek Gyűjteményében található, Regulytól származó vagy az ő munkásságához kapcsolódó eredeti kéziratok bemutatása, átírása és fordítása volt, hogy széles közönség férhessen hozzá a forrásokhoz.

A projekt a feldolgozás mellett digitalizációs projekt is, amely során az MTA KIK Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteményében található kéziratokról digitális másolat készült. Ez azonban nemcsak az egodokumentumokra, hanem a teljes kéziratos anyagra vonatkozott, így elkészült azok teljes katalógusa is. A honlap szerkesztése során olyan anyagokat is felhasználtunk, amelyek teljes feldolgozását nem terveztük, pl. a folklórgyűjtések kéziratait, melyek nyomtatásban már korábban napvilágot láttak; vagy éppen egyes források már feldolgozott és kiadott verzióit. Ezekben az esetekben a metaadatokban jelöljük a feldolgozottság szintjét és a korábban már megjelent forrásokat.

Projektünk eredményeként többféle mutatóval rendelkező, kereshető, többnyelvű honlapot jelöltünk meg, a különböző szakterületek adatainak összekapcsolása így a feladat részét jelentette.

Az egodokumentumok mellett kutatásunk tehát Reguly térképészeti munkásságára is kiterjedt, hiszen projektünk munkatársa, Gulyás Zoltán feldolgozta Reguly Antal Észak-Urált ábrázoló térképét és az ahhoz készült vázlatokat. Eredményei magyar nyelvű monográfiája mellett a honlapon is elérhetőek, és összekapcsolódnak a kéziratos hagyaték többi elemével. Ugyancsak szerepelnek a honlapon a Reguly által gyűjtött térképek adatai is.

Reguly Antal tárgygyűjteményének zömét a Néprajzi Múzeum őrzi, s mint a múzeum egyik legrégebbi gyűjteményi egységéről, számos tanulmány született róla. Jelen kutatás új adatai alapján azonban a tárgygyűjtemény történetének újrafeldolgozása is szükségessé vált. Ennek kiindulópontja az a tárgylista, amely Reguly Antal közreműködésével készült, és a mai napig megtalálható a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára és Információs Központjának Kézirattára és Régi Könyvek Gyűjteményében.

Célközönségünk nyelvileg összetett. Természetes, magyar nyelven mindenképpen szeretnénk közreadni a forrásokat, így magyar nyelvű változata szinte minden, általunk feldolgozott forrásnak készült. Ez nem kis feladat, hiszen Reguly Antal elsősorban németül és magyarul írt, gyűjtéseiben természetesen a kutatott nyelveket használta. A magyar nyelvű forrásokhoz részletes szövegkritikai feldolgozás járul, és a könnyebb olvashatóság érdekében készültek modernizált magyar nyelvű változatok is. A tárgyi magyarázatok, földrajzi- és személynévmutatók a magyar nyelvű változathoz készültek.

Ugyancsak fontos célcsoport a Reguly által kutatott népek tagjai és kutatói, e nyelvek beszélői. A ma Oroszország területén élő, az orosz nyelvet (is) beszélő közösségek számára a tudományos értékű forrásokról orosz nyelvű fordítás is készült. Ez egyben az oroszországi tudományos élethez – melyben Reguly aktívan részt vett 1841–46 között – is visszacsatolja Reguly munkásságát, és hozzáférhetővé teszi az Oroszország, különösen a finnugor nyelvű népek élete iránt érdeklődő kutatók számára, akik kutatási területük miatt az orosz nyelvű szakirodalmat (is) használják.

Végül, de természetesen nem utolsósorban a német és az angol nyelvű közreadás is szükségesnek bizonyult. A német nyelv adott, hiszen Reguly kéziratainak jelentős részét németül írta. Ezeket betűhív átiratban közöljük, minimális szövegkritikai jegyzetekkel. A nem németül írt szövegekről nem készült német fordítás. A nemzetközi hozzáférés érdekében azonban a kutatás eredményét bemutató honlapnak a magyar és az orosz nyelvű változaton túl angol fordítása is készült, ahol rövid összefoglalók és a források metaadatai szerepelnek angolul, így betekintést adnak Reguly munkásságába.

Honlapunk tudományos szövegkiadás, hiszen a szöveggondozás mellett kiegészítő magyarázatokat, mutatókat készítettünk, adatokat kapcsoltunk össze.

Projektünk szorosan kapcsolódik a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóházban 2021. szeptember 14-én megnyílt „Regulyversum – mindent Regulyról” c. állandó kiállításhoz, mely nagymértékben épít a projektre, a kutatás eredményének tekinthető. A projekt eredményei között erről is beszámolunk.