Útmutató

Szerkezet

A kezdőlapon látható főmenü bal oldalon legördülő menüként is megnyitható; ugyanitt találhatóak a nyelvválasztó gombok. A menüpontok kialakítása a projekt igényeihez igazodik, a felhasználói felület átlátható és egyszerűen kezelhető. A Reguly Antalról és a Projektről szóló menüpontok rövid összefoglalásokat tartalmaznak. A feldolgozott források az Archívum menüpontban találhatók. Az Adatvizualizáció menüpontban a feldolgozott források bemutatásához különféle számítógépes eszközöket használtunk fel. A Segédanyagok menüben bőséges bibliográfia található Regulyval kapcsolatban, valamint külön kiemeltük a honlapon teljes szöveggel megtalálható forrásokat. Ugyancsak innen érhető el a személy- és helynévmutató, mely egyben katalógusként is használható.

A belépési lehetőség csak az adminisztrátorok számára érhető el.

A rendszer felhasználói felülete reszponzív, vagyis különböző képernyőméretekhez és eszközökhöz igazodik. Legyen szó asztali gépről, tabletről vagy mobiltelefonról, a megjelenítés mindig optimális és könnyen kezelhető marad.

Nyelvi változatok

A honlap magyar, orosz és angol nyelvű változatban készült, ez azonban nem jelent teljesen azonos tartalmat. A magyar változat a legteljesebb: magyarul elérhetők a magyarázószövegek, a metaadatok, a különböző funkciókat segítő leírások és a nyelvileg feldolgozott anyagok. Az orosz verzióban metaadatok mellett a tudományos szempontból legfontosabb forrásokat lefordítottuk, ez azonban nem terjed ki a teljes anyagmennyiségre. Az angol nyelvű oldalon csak a kísérőszövegek és metaadatok szerepelnek angolul, a források eredeti nyelven (német vagy magyar), valamint magyar és orosz fordításokban érhetők el.

Természetesen mindhárom nyelvi változatból hozzá lehet férni a teljes tartalomhoz. Ahol nincs az adott nyelven adat, ott automatikusan a magyar szöveg jelenik meg.

Amennyiben automatikus fordítást kíván készíteni valamelyik szövegről, javasoljuk, hogy a magyar eredeti nyelvű forrás esetén a modern magyar átiratot, német eredeti nyelvű forrás esetén a magyar vagy az orosz fordítást vegye alapul; Reguly régies írásmódú, német nyelvű kézirata e célra kevésbé alkalmas.

A kéziratok feldolgozása

A feldolgozás módja

A kéziratok feldolgozása és fordítása hagyományos módszerekkel történt, nem használtunk automatikus kéziratfelismerő és -fordító programokat. Az MTA KIK Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteményében lezajlott digitalizálás után a kéziratok leíró metaadatait szemrevételezés alapján állította össze Gulyás Zoltán. Ugyancsak ő készítette el a betűhív átiratokat. E feladat önmagában hatalmas előrelépés a Reguly-kutatás történetében, hiszen ezáltal könnyen elérhetővé válnak az eredeti források. Gulyás Zoltán nagy hatékonysággal tudta olvasni a kéziratokat, gyakran jóval több és pontosabb eredményt kapva, mint a korábbi kutatók. Ezáltal az ő olvasatán alapuló feldolgozások is több információt tartalmaznak. Reguly német nyelvhasználatáról lesújtóan vélekedett a korábbi kutatás, azonban a jelenlegi átiratok alapján az nyilvánvaló, hogy nyelvezete a közlés céljának teljesen megfelelt. Ahol gondolatmenete nehezebben követhető, ott nem nyelvi problémával állunk szemben.

Gulyás Zoltán állította össze a név- és helymagyarázatokat, amelyek egyben mutatóként is szolgálnak.

A filológiai feldolgozásban Gulyás Zoltán mellett Boldog-Bernád István vett részt. Ő határozta meg a szövegközlés elveit, jelöléseit.

A honlapon szerepelnek olyan források is, amelyek egyelőre csak szkennelt változatban – átirat és fordítások nélkül – érhetőek el. Ezek feldolgozása remélhetőleg folytatódik, és folyamatosan kerülnek fel újabb anyagok a honlapra.

Írásmód, szöveggondozás

A Reguly Archívum a kéziratok esetén a betűhív szövegközlés elveit követi, de a ma már nem használatos jeleket jelölés nélkül modernizáltuk (pl.: „s” változatai, mássalhangzó-kettőzést jelölő betű feletti vízszintes vonal, kettőspont rövidítés jelzésére stb.). Reguly írássajátosságait igyekeztünk megőrizni azok művelődéstörténeti és nyelvtörténeti jelentősége miatt, csak az értelemzavaró vagy egyértelműen hibának tekinthető eseteket emendáltuk, ezt minden esetben jelölve a szövegkritikai jegyzetekben. Kivételt képez ez alól az ’s kötőszó, amelyet Reguly szövegének legtöbb helyén s’ alakban írt le, ezeket minden esetben jelölés nélkül ’s-re változtattuk. A bizonytalan hosszúságú ékezetek esetén a szövegforrásban megjelenő azonos szavak írásmódját, ennek hiányában pedig a mai helyesírást vettük alapul, ezen szöveghelyeket szintén nem jelöltük. A rövidítéseket nem oldottuk fel a szövegben, ahol szükséges volt, szómagyarázatot fűztünk hozzájuk. A ki nem következtethető részeket szögletes zárójelben (betűnként) kérdőjellel „[???]”, a papír sérülései vagy egyéb okok miatt hiányzó részeket pedig szögletes zárójelben három ponttal „[…]” jelöltük. Egyes hiányzó, de értelmezhető részeknél szögletes zárójelben írtuk le a kikövetkeztetett szót vagy részletet. A szövegkritikai jegyzetek esetén igyekeztünk a bevett hazai jelöléseket alkalmazni, ám szerkesztői kommentárok nélkül, ügyelve arra, hogy a jelölések minden nyelven egyformán könnyen értelmezhetők legyenek:

• <törlés>
• ↓sor fölött beszúrva↓
• ↑sor alatt beszúrva↑
• ← jobb margón beszúrva |
• → bal margón beszúrva |
• | a sorba beszúrva |
• [ Szerkesztői megjegyzés ]
• [em.:] emendált szó
• bizonytalanság [?]

A német nyelvű források esetében nem törekedtünk teljes körű filológiai feldolgozásra. A kézirat betűhív átiratában nem jelöltük a mai helyesírástól való eltérést, nem javítottuk a szókezdő kis- és nagybetűket, a hangjelölés következetlen módjait. Több helyen jelöltük azonban a később beszúrt szövegrészeket, olvashatatlan elemeket.

Orosz nyelvű forrás egy szerepel a honlapon: Reguly Antal Peter von Köppenhez írt levelének nyomtatásban, orosz nyelven megjelent szövege. A régi orosz helyesírással nyomtatott szöveget Szíj Enikő átiratában közöljük, amely nyomtatásban megjelent: Szíj Enikő (szerk.): Reguly és a tudomány „zománcza”. Életrajzi és kortörténeti adalékok 1. Finnugor Népek Világkongresszusa Magyar Nemzeti Szervezete – Tinta Könyvkiadó, Budapest, é.n. 171–184.

Fordítás

A fordítás során a fő cél a jól olvasható, tartalomhű szövegek előállítása volt. Mivel az eredeti forrás mindig megtalálható az oldalon, és akár a fordítással párhuzamosan is megtekinthető, így a pontos szöveghűség könnyen ellenőrizhető.

A magyar eredeti nyelvű szövegek esetében a szöveghű, filológiailag feldolgozott szöveg mellett Gulyás Zoltán modern átiratot is készített a könnyebb olvashatóság és fordíthatóság érdekében.

A német nyelvű forrásokat Gulyás Zoltán fordította magyarra, Ruttkay-Miklián Eszter ellenőrizte azokat. Kérdéses szöveghelyeken Schön Zsófia szolgált tanácsokkal.

Az orosz fordításokat a modern magyar átirat alapján Vándor Anna és Dmitrii Ermakov (Jan Kuntur) készítette.

Megjelenítés, nézetek

A szövegek megjelenítése a kereső-szűrő felületen keresztül történik. A szűréskor megjelenő listából kiválasztva egy dokumentumot, megnyílik a dokumentum metaadatait és elérhető változatait bemutató oldal. A rendszerben található szkennelt dokumentumok és azok feldolgozott, kereshető szövegváltozatai egymás mellett böngészhetők. Ez lehetőséget biztosít a forrásanyag és annak digitális átirata közötti pontos összehasonlításra, megkönnyítve az esetleges tartalmi eltérések böngészését a korabeli forrás és a modernizált változat között. A feldolgozások külön metaadatokkal rendelkeznek, amelyek az összehasonlító nézetben megjeleníthetőek. Az összehasonlító nézethez két változatot kell kiválasztani.

Nagyobb képek (térképek, tablók) megtekintéséhez célszerű a „megnyitás új ablakban” lehetőséget használni.

Segédanyagok

Bibliográfia

A Segédanyagok főmenüben található Bibliográfia szándékaink szerint bőségesen tartalmazza a Reguly Antal életére és munkásságára vonatkozó, azzal kapcsolatos szakirodalmat. A tételek szerző, cím, évszám és téma szerint kereshetőek. Az egyes tételek metaadatai tartalmaznak információt arról, hogy a forrás elérhető-e online. A bibliográfia az alábbi művek forrásjegyzékein alapul: Csúcs Sándor: Reguly Antal. Élete és műve. 2019; Gulyás Zoltán: Reguly Antal térképészeti munkássága. 2019; Szíj Enikő: Reguly Antal és a tudomány „zománcza”. Életrajzi és kortörténeti adalékok 1. Finnugor Népek Világkongresszusa Magyar Nemzeti Szervezete – Tinta Könyvkiadó, Budapest, é.n.

Külön menüpontban szerepelnek azok a nyomtatott források, amelyek esetében a teljes tartalmat elhelyeztük a honlapon. Itt orosz fordítás is található egyes tételekről.

A honlapon még két helyen található bibliográfia, melyek anyaga szerepel a bemutatott, összesített listában is: egyrészt a projekt eredményeinek bemutatásakor kifejezetten a projekt publikációit válogattuk ki, másrészt az Archívum menüben Reguly Antalnak a még életében megjelent írásait gyűjtöttük egybe.

Jegyzetek, mutatók, kereszthivatkozások

A feldolgozott szövegek modern magyar nyelvű változatához (esetenként az eredeti magyar nyelvű szövegekhez is) jegyzetek, mutatók csatlakoznak, amelyeket kék betűszín jelez. A kékkel kiemelt szóra kattintva jelennek meg a többletinformációk.

A jegyzetek szómagyarázatokat, tárgyi megjegyzéseket, kiegészítéseket, magyarázatokat tartalmaznak.

A személy- és helynevek magyarázatai kettős funkciót töltenek be: egyrészt az adott névhez a szövegen belül elhelyezett linkkel többletinformációhoz juthatunk, másrészt a mutatóban felsorolt személynevekre kattintva azok előfordulását láthatjuk a honlapon lévő forrásokban. A mutatóban szereplő adatok magyar nyelvűek. A személyek esetében életrajzi és foglalkozási adatokat tartalmaznak. Vannak azonban olyan esetek, ahol nem áll rendelkezésre információ az adott személyről; itt a forrás adataiból készült leírás, ami többletinformációt ugyan nem ad, ám a kereshetőséget biztosítja. A helynevek leírása földrajzi koordinátákat, térképes megjelenítést, a település névváltozatait, esetenként rövid leírást tartalmaz. A mutató címszavaként a települések mai elnevezése szerepel, kiejtésen alapuló magyar átiratban.

A különböző forrás- és adattípusok között kereszthivatkozásokat is létrehoztunk, amelyek a metaadatok alatt láthatóak. Ezek típusa jelölhet különböző kéziratos források közötti kapcsolatot (pl. egy levélben szereplő gyűjtés anyaga), különböző források közötti kapcsolatot (pl. egy tárgy említését kéziratban). Lehetőség szerint a szövegkörnyezet is megtalálható a hivatkozásban, valamint a hivatkozásra kattintva átjuthatunk a hivatkozott forrásra. Kéziratok esetében hivatkozunk arra is, ha nyomtatásban megjelent a forrás; ekkor a bibliográfiában találhatón adatokhoz vezet a link. A bibliográfiában található szakirodalmi tételeket is igyekeztünk összekötni a bennük szereplő forrásokkal. E feldolgozás azonban végetlen lehetőséget rejt magában, így teljességre nem törekedhettünk.

Keresés, szűrés

A honlap szerkezete reményeink szerint egyszerű és áttekinthető, azonban a nagy mennyiségű forrás között szűrésekkel, keresésekkel lehet eligazodni. A forrásokat az alapján rendeztük csoportokba, hogy milyen paraméterekkel írhatóak le, így ezek alapján lehet kereséseket indítani. Ugyanakkor kialakítottunk alcsoportokat is (pl. a levelezésen belül Reguly Antal levelei szüleinek), ami ugyan több keresőparaméterrel (szerző, címzett) is kikereshető, de külön csoportként is megjeleníthető. Ezek az alcsoportok nem feltétlenül fedik le a csoport egészét, előfordul azonban az, hogy egy tétel több különböző alcsoportba is bekerül.

A szűrések eredményeit megjelenítő listában a kiválasztott tételre kattintva az adott tétel metaadatait, képi anyagát és a megtekintés módjait bemutató oldalra jutunk. A több módon feldolgozott anyagok (kéziratok, bibliográfiai tételek) esetében a képernyőn két ablakban párhuzamosan tudunk tartalmakat megnyitni (pl. a kézirat képét és a transzliterált szöveget vagy a forrást eredeti nyelven és fordításban), ehhez az adott tételnél elérhető megtekintési módok közül kettőt ki kell választani.

Az oldalon megtalálható az egész anyagra kiterjedő szabadszavas keresőmező is. Ennek találati listája hasonló a fent bemutatotthoz, azonban különböző forrástípusokra utalhat (pl. kéziratos forrás, honlapszöveg, kislexikon adat, bibliográfiai tétel); ezt a sor elején megjelenő piktogram jelzi.

Adatvizualizáció és elemzés

A feldolgozott adatok könnyen értelmezhető, interaktív vizualizációk formájában jelennek meg. A különféle térképek és idővonalak segítik a felhasználót abban, hogy átlássa az összegyűjtött információk közötti kapcsolatokat és a rendszerben rejlő összefüggéseket.

Az adatmegjelenítés célja, hogy az elérhető információkat egy felhasználóbarát szemléletben, strukturált módon mutassa meg.

Ennek a menüpontnak az anyaga egyelőre csak magyar nyelven érhető el.

Kutatás, felhasználás

Szerzői jogok

A honlapon feldolgozott források adatai megtalálhatók a metaadatokban. A források túlnyomó többsége azonban két nagy közgyűjteményben található.

A kéziratok, kéziratos térképek a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteményében található. Amennyiben a források digitális másolatát szeretné publikációban használni, ehhez az intézmény írásbeli engedélye szükséges.

Ugyanez igaz a néprajzi tárgygyűjteményre, melyet a Néprajzi Múzeumban őriznek. A tárgyfotók a Néprajzi Múzeum szellemi tulajdonát képezik, további felhasználásuk a Múzeum írásbeli engedélyéhez kötött.

A honlapon szereplő magyarázószövegek, metaadat-leírások, fordítások, adatvizualizációk, segédanyagok, valamint az egész oldal szerkesztési munkái a szerkesztők (Ruttkay-Miklián Eszter – Gulyás Zoltán) és a kiadó intézmény (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet) szellemi tulajdonát képzik.

A kutatás mindenki számára nyitott, a további felhasználás során a megfelelő hivatkozás feltüntetése kötelező.

Hivatkozási mód

A honlap egészére az alábbi módon hivatkozzon:

Ruttkay-Miklián Eszter – Gulyás Zoltán (szerk.): Reguly Archívum. HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet. 2024. https://regulyarchivum.hu

Magyarázó szöveg esetében az alábbi hivatkozást kérjük, pl.:

Reguly Antal élete és munkássága. https://regulyarchivum.hu/cms/reguly

Az egyes források, tartalmak esetében elsőként magára a forrásra kell hivatkozni, ehhez az adatok a metaadatok között megtalálhatóak. Ezután kell jelölni az online elérés linkjét a honlapon (a link az adott oldalon, a navigációs leírás végén lévő link ikonnal másolható). Példák:

Reguly Antal levele szüleinek. Vasa, 1840. október 3. MTA KIK Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye, Ms 4754/130.
https://regulyarchivum.hu/content/entity~t-2abc96~sa.e-75.html

Kutyaszán makettje. Néprajzi Múzeum, NM 2171.
https://regulyarchivum.hu/content/entity~t-2abc96~sa.e-321.html

Gulyás Zoltán: Reguly Antal térképészeti munkássága. Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház, Zirc, 2019.
https://regulyarchivum.hu/content/entity~t-2abc96~sa.e-404.html