Reguly Antal kéziratai finnugor őslakos népekről Oroszországban

Javaslat Reguly Antal válogatott kéziratainak felterjesztésére a Világemlékezet listára

Az UNESCO Világemlékezet Programja (Memory of the World Programme) 1992-ben indult el. Célja az UNESCO tagországaiban írott vagy audiovizuális formában fellelhető ritka, sokszor veszélyeztetett, egyetemes értékkel bíró dokumentumok, gyűjtemények számbavétele. A Világemlékezet listán (Memory of the World Register) magyarországi elemek is szerepelnek, például Kőrösi Csoma Sándor archívuma a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár Keleti gyűjteményében vagy a Corvina Könyvtár. A listára kétéves ciklusokban nyújtható be jelölési javaslat. Az UNESCO Végrehajtó Tanácsának jóváhagyásával 2023. májusában 64 új elem került fel rá.

A Reguly-hagyaték feldolgozásával párhuzamosan 2023 óta egyeztetések zajlanak az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságával arról, hogy egy dokumentumválogatást felterjesszünk a Világemlékezet listára. Reguly Antal tevékenysége ugyanis nemcsak a magyar tudományosság számára fontos, hanem nemzetközi szinten is kiemelkedő. A tanulmányozott népek, nyelvek szempontjából kultúrájuk egyik legkorábbi dokumentumairól van szó, az európai tudományos diskurzusba pedig úttörőként emelte be az oroszországi kis népek kutatását. Mindezt (összehasonlító nyelvészeti munka, nyelvtudással párosult terepmunka) olyan korszakban művelte, amikor Európa a nemzeti ébredés, a nemzeti romantika – az anyanyelv, a népköltészet felé fordulás – lázában égett. A Magyarországról induló kutató a magyar nyelv rokonai megtalálásának szándékától jutott el más, távoli, addig az európai tudomány számára ismeretlen népek felfedezéséhez. Munkássága ezért helyet érdemel a világ írott kulturális öröksége között. A Reguly-hagyaték forrásértéke állandó, hiszen a terepmunka lehetősége a történelmi események függvényében folyamatosan változik. Gyűjtései kiemelt jelentőségűek voltak a Szovjetunió megalakulása után, ugyanis az európai tudományos élet számára ezek szolgálhattak csak forrásul, terepre nem lehetett menni. A terepmunka, a közvetlen forrásokhoz való hozzájutás lehetősége azóta is bizonytalan, ma például az aktuális háborús helyzet miatt.

A(z ismert) kéziratos hagyaték zömét az MTA KIK Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye őrzi. Reguly kéziratait német és magyar nyelven írta, a nyelvészeti és folklórjegyzeteket természetesen a kutatott nyelven. Elvétve latin, svéd, orosz, finn nyelvű kéziratok is találhatók.

A hagyaték felterjeszteni kívánt részei a következők:

• a gyűjtései közül magasan kiemelkedő hanti és manysi folklóranyag, mely többkötetnyi szöveget tartalmaz. Európai tudósként Reguly elsőként dokumentálta a manysik és hantik folklórját, különböző nyelvjárásait, melyeket pár évtizeddel később a hagyaték feldolgozói már meg sem találhattak, hiszen azok sok esetben időközben eltűntek. Vagyis olyan állapotokat rögzített, amelyek a klasszikus néprajzi leírások időszakára (a 19. század vége és a 20. század eleje) már átalakultak;
• oroszországi utazásai alatt vezetett naplója, a Calendarium, mely 1843. szeptember 29–1847. december 29. közötti időszakra vonatkozik. A napló rövid bejegyzéseivel drámai módon érzékelteti a kutató útját, és forrásul szolgál alapvető tevékenységének nyomon követéséhez;
• Reguly levelezéséből a legfontosabbak a Toldy Ferencnek és a német származású természettudós–akadémikus Karl von Baernek írt levelei, amelyek a pénzügyi és szervezési kérdések mellett kutatási beszámolókat tartalmaznak a munkájáról. Ezekből a levelekből kapunk képet a kutatói létről, a terepen való mindennapi küzdelmekről, élményekről;
• a földrajzi adatainak rendszerezésére elkészített térképvázlatok az Urál hegység vidékéről és az Észak-Urál térképének kőnyomatos kiadása. Reguly mérőeszközök és műszerek nélkül dolgozott, mivel nem törekedett pontos térkép megalkotására: célja minél gazdagabb néprajzi és földrajzi anyag felgyűjtése volt. Térképeiből a gazdag földrajzi anyag mellett kiolvashatók az ugyanazon a területen élő, különböző kis népek interetnikus kapcsolatai, belső viszonyai, részletesen leírta azok egymástól különböző gazdálkodási stratégiáit. A térképein a földrajzi neveket is több nyelven jegyezte fel.

A felterjesztés egyik előfeltétele, hogy a források elérhetők legyenek. A felterjeszteni kívánt anyagok egy része – elsősorban a folklórgyűjtések – már megjelent nyomtatásban, más része felkerült a Reguly Archívum honlapra. A hagyaték ezen részének feldolgozásánál, internetes felületre ültetésénél kiemelt cél volt, hogy több nyelven, minél szélesebb közönség számára elérhető legyen. Fontos itt megemlíteni, hogy a honlapból azért készült orosz nyelvű változat is, hogy azok a közösségek, amelyeknek az örökségét bemutatja, hozzá tudjanak férni az egyik általuk beszélt nyelven. (Mivel a finnugor nyelvet beszélő népek zöme Oroszországban lakik, emiatt többségük legalább kétnyelvű: anyanyelvük mellett használják az orosz nyelvet is – sokan gyakrabban, mint szüleik, nagyszüleik nyelvét.)

A Reguly-hagyaték válogatott dokumentumait várhatóan 2025-ben tudjuk felterjeszteni az UNESCO Világemlékezet listájára.