MTA_KIK_Kt_MIL_4r88_41–42_1

Kasan Novemb 7^kén 1843.

Tekéntetes Titoknok Ur!

September utolso napjaiba tudosítattam Pétervári követségünk által, hogy a Nádor Ő felsége kegyelmes kérésére az Udvar Urali utamra egy pénzbeli segítséget meghatározni méltoztatott és hogy a követség már utasítást is kapott, az alatt míg e pénz segedelmek eljönnek, engem az orosz föbb hivataloknak ajánlani, hogy utazásomban protektiojuk alatt biztosabban járhassak czéljaim után. – Igy kétség a nem sokára kiviendhető utazásomra nem maratt; és azért – hogy két héti várakozás után még semmi közelebbi hírt e segítségek hamari elnyerésérül nem kaptam, és az idö röktön egész öszi alakot vett magára – bátorkottam egy Pétervári tisztelt ösmérösöm ajánlatát elfogadni, ki azon időre, míg hazámbul e segedelmek eljönnek, egy sommát utazásomra az Uralig kölcsönözni ajánlott; – mire ellátván magamat hamar a belső ministerium és a fő Posta hivatal ajánlo leveleivel, és bövebbi utazási készületeimet Moskora hagyván, Oct. 9^kén Pétervárábul kiindultam.

Bizontalanságom az utisegítség mennyíségérül gazdálkodást ajánlott költségemben és idömbe; feltételem azért volt, tartozkodás nélkül az Uralig folytatni utamat, és minden egyébb elszorás nélkül egyenessen a Vogul nyelvre vetni magamat. – Következésébe ennek Moskoba csak három napot töltöttem – mi részént nyugodalmamra, részént utikészületeimre volt szükséges – az idevalo tudosok közül csak kettöt látogatván meg t.i. Pogodint az ösmért orosz historicust és Spasskit, kiadoját az Antiquitates Sibériae. Spasski Úr 12 évig lakott Sziberiaban és sok utazasai alatt nagy ösmereteket szerzett magának az ottani Tsud halmokrul és Tsud régiségekrül, melly utobbiakbul egyszersmind egy nagy gyűjteménnyel bír. Ő nagy szívességgel fogadott és a mellett hogy megmutatá mind ezen ritka kincseit, minden eggyes tárgybul és formábul egy exemplarissal meg is ajándekozott, ugy, hogy most magamat is egy kis gyűjtemény birtokába látom, mellyet azomba ha haza térek az Academiának által engedni igen kész leszek. Kérésemre Spasski Ur egyszersmind megígérte, visszajöttemkor, ha írásai, rajzai, és gyűjtött inscriptioji mellyek első kiadását igen sokkal fellülhalladják, rendbe lesznek, több kivonatokat ezekbül vélem közölni. – Nishni Novgorodba hová Oct. 20^kán érkeztem, Melnikov Urat kihez Pogodin adott egy levelet, és ki ezen város és megye historiájához és statistikájához adatokat gyűjt, ösmérhettem meg; barátságos igéretével visszajöttemkor minden modon segítségemre lenni folytattam tovább más nap utamat mely most már a Finn népek közeledéséért érdekessebb lett. Ezeknek határát a Sura vízénél értem el; honnét (vagy inkább az Emangási statiotul) kezdve, csupa Tseremiss, Tsuváss és Tatár postákkal hozattam ide Kazánig, hová Oct. 27^kén érkeztem. Érdekes ezen utban volt egy Tseremiss és egy Tsuváss vásár, melynek elsöjét Novi Sundirba (35 verst Tsebokszár elött) hol egyszersmind a híres Kazáni cser erdöségek kezdödnek – volt alkalmam látni; a másodikát Tsebokszáron (ez közönségesen a Tsuvássok fő városának neveztetik) MTA_KIK_Kt_MIL_4r88_41–42_2 tul néhány verstel, hol ez egy szabadtéren az ugy nevezett Simeg bázáron tartatik. – Utamba már Sundir felé számossan találkoztam Tseremisszokkal kik majd kis szekereken majd loháton siettek vásárhelyük felé; ide érkezvén azomban alig láthattam el a nagy néptömeget (ez héti vasár volt) melynek száma legalább két ezerig ment. Hogy érdekes lehetett ezen árulok és vásárlok sorain járnom azt felesleges volna mondanom; hogy mit tanultam azomban, azt ily eggyes és rövid tapasztalás után még korán volna szollani. Külsöre nézve ők többnyire mind barnák (föképp asszonyaik) hosszukás képüek és magassabb növésüek (a szöke Tseremisszok kiknek typusuk finn, a volgántuli nagy erdöségekbe laknak). Figyelmet érdemel az, hogy a Tsuvássok őket Szármásznak nevezik, mi a változo kimondás után az eggyes dialectusok szerént mindenesetre egy az orosz Tseremisszel, de miután a kérd[és] támad hogy mellyik nevezet az eredeti. A szo szármász tiszta Tsuváss szo és egy tévelygöt, koborlot kinek se háza se gunyhoja (nomad) tészen, és lehetne azért hogy a nationalis név innét veszi eredetét; bizonyossat azomban és bövebbet e dologb[an] kitudni, visszajövet lehet talán majd alkalmam. – Hogy ha az utolso idökbe általjába elhisszük, hogy Skyt és Tsud egy szo és hogy azért a Skyták finnok voltak, akkor ha Herodotot, ki itt eggyetlen vezetönk, követjük, a Szármatok[at] is finnoknak kell vennünk, mivel Herodot szerént ők a Skyták nyelvét beszélték, csak dialectusi változással; absurdum azért nem lehetne a keleti finnokba Szarmatokat keresni, föképp hogy ha e név itt köztük találtatik. – A Tsuvássok kiket láttam növésre approbbak, complexiora majd barná[k] majd szökék és physiognomiai és fejalkotásra nézve nagy változasokat mutatnak ugy hogy egy normalis typus itt csak számos tapasztalás és koponyamérések által lesz nyerhetö.

Igy történt Tekéntetes Ur elutazásom Pétervárábul, és igy futottam által 16 nap alatt ezen hosszu két szász mértföldnyi utat Kazánig; itt most tiz napja hogy vagyok; és készülök mostan utamnak második kétszász mérföldes felére. – Hogy sietö szabályomtul itt eltértem, azt, részént tudományos feladataim, mellyeknek kivitele-modjárul visszajöttetelemkor, már most kellett gondolkodnom, részént némely linguistikai kincsek, mellyeknek csak nehezen jöhettem bizonyos nyomára, és részént némely tudosok ösméretsége kiknek tanulmányos társaságátul nem szakaszthattam el oly hamar magamat – okozták. – Tudományi feladataim mellyeket visszatértemkor akarné[k] itt kivinni, elöször egy Tseremissz és Tsuváss hely és személyes nevek lexikona mely a régi historia felvilágosítására némü fontossággal lehetne, és másodszor egy ethographiai kártyája e népeknek. Azon szíves elfogadás utá[n] mellyet itt mint a Gubernatornál, mint a tudosoknal nyertem, és azon ígéreteik után mellyekkel tudományos munkálataimat segíteni bizonyossá tette, nem [ké]telkedhetem hogy ezen feladataimat csekély munkával kivihetem ha csak költségeim engedik, itt egy ideig feltartozkodnom; eggyes kirándulásaimban, mellyek e tárgyban szükségessek lesznek, több tudosok ajánl[ák] egyszersmind késéreteket. MTA_KIK_Kt_MIL_4r88_41–42_3 A mi a linguistikai kincseket illeti, ezt kell rövideden mondanom: Azon idötül fogva hogy az orosz kormány e külömféle finnnépek megtérítésére forditotta figyelmét, Kazán (minthogy megyeje fő lakhelye a Tseremisszoknak és Tsuvassoknak) helye egy Tseremisz és Tsuváss nyelvtudománynak mely itt a Seminariumban adatik elö. Ily hosszu és bár mily csekély tudományos foglalatoskodás után, nem képzelhettem magamnak, hogy ne találtatnának némely elödolgozatok e nyelvekben, mellyeknek az Europai tudos világ ne vehetné jó hasznát. – [E] gondolattal meglátogatván néhányszor e Seminariumi tudosokat lassanként hírt kaptam négy külömb lexikai munkárul, mellyek figyelem nélkül, régolta manuscriptumba hevernek. Három közülök Tseremissz (az egyik régi az elöbbi századbul, a másik kettö ujjabb és pedig az eggy ki a Kozmodemianski, a másik a Tzarevi dialektba) és egy Tsuváss. Két ujjabb grammatikai munkát melynek eggyike (a Tseremissz) 1837^be és másika (a Tsuvass) 1836^ba Kazánba nyomtatott, nem említvén. És egyszersmind meg gyözöttem hogy itt csak egy vezetö erőn hibáz, és ha volna ki ezen Urakat felélesztené foglalatosságaiknak bizonyos és haszonvetö irányát megadná és eggyes munkálatukat egy czélba concentrálná, rövid idö alatt szép hasznos munkákat lehetne itt kihozni. – Tekéntetes Ur! ha ab analogia hasonlo elömunkálato|kat a többi finn nyelvekbül is reménylenénk (Kovalevski Urtol bizonyosan [tu]dom hogy egy lexikona a Permi nyelvnek nem rég küldetett be a Kazáni Cu[rat]ornak Grof Mussin Puschkinnak, ki azomban most Pétervárott vagyon – hasonlolag existal egy osztják lexikon Tobolszkban, mely Sjögrén kezébe is volt) mennyi előmenet volna itt rövid idö alatt lehetséges! mily meglepő és nem várt kifejlö[d]és[t] vehetne hamarjába az egész finnicismus, és mily hamar tellyesíthetnék nemzeti tudományunk elömenete ügyébe egy forro ohajtá[su]nk. – Nékem most e munkák tulajdonosainak neveivel meg kell elégednem [é]s utamat tovább folytatnom; hogy ha azomban visszatértemkor az Uralrol (februar elején) költségeim engednék itt néhány holnapot töltenem, az Academiának hamar egy Tseremisz és Tsuváss lexikont adhatnék elébe [u]gy t. i. [(eg]y megyébe laknak) hogy a Tseremissznek kidolgozására a szerzöknek segítségével magam fordítanám munkámat, mellyet főképp az orthographiai critika és egy magyar német fordítás kívánnának, és a Tsuvásst, ha csak csekély költségeim le[h]etnek reá, mások által hozattatnám oly állapotba, hogy bátran lehetne nyomtattatni. – Igy hamar gyűjthettetnének a materialok nyelvünk hasonlí[tás]ára a finnnyelvekkel, mi mint nyelvünkre, mint historiánkra, és [m]indenre mit csak nemzeti tudománynak nevezhetünk megbecsülhetetlen [k]övetkezményekkel fog birni. – És míg ezen tárgy sötétén nem törtünk által [és] világot itt nem nyertünk addig valódi nemzeti tudományunk nem is le[he]t. Mit[s]oda külömbféle Slav, Byzantz, Német, Olasz etc. míveltség magvai azok mellyek [mos]tani [ma]gyar míveltségünket és socialis formainkat terme[tté]k, arrul még [eddig keves]et gondolkoztunk; de mellyek azon el[emek mely] azon szülöföld, MTA_KIK_Kt_MIL_4r88_41–42_4 melybül ezen vidéki vetömagok mostani gyümölcsös formáikra nyölték ki magokat mi tehát azon valodi eredeti magyar, arrul eddig még kevesebbet álmodozhattn[k] mivel tudományi állásunk szerént ez mindeddig fogatunk felett volt. – A német[ek] nyitották itt csak nem rég egy uj buvárkodás utját, és érzetünk csak sejdi[teni] meri még a nagyszerü dolgokat, mellyek ezen feltalált uj tudományi világban várnak reánk. – Mi Magyarok! kik annyi ritka és nemes feláldozásokkal t[öre]kedünk egy érettebb és míveltebb nemzeti élet után, ne késsünk ezen ny[omo]kat követni! és nyelvünkbül magunkat és historiánkat tanulni! Fon[tol]juk és mérjük meg jol utjainkat mellyeken czélunkhoz akarunk jutni! és e[l] fogjuk hinni hogy az ut önösméretünkhöz egyszersmind az ut ad sapientiam! Ha egyszer megszüntünk magunk magunknak egy aenigma lenni, akkor egyszersmind meg szünik azon nimbus mely elzárja eddig szemeinket a valonak ösmeretétül; és egy uj élet kezdete és egy adultussabb életi pálya meglépte egy elkerülhetlen szükség lészen. – Itt fogjuk egyszersmind bővebben megért[eni] mi moralis fontossága ezen tudománynak melynek alapítására az Academ[ia] eddig oly nehezen és oly csekély módjait szerezhette, melynek azomban hamari gazdagabb gyamolítását biztosan várhatjuk, minthogy ezt idönk progressioja, melybe e tudomány életét kapta, kívánja, és a moralis szükség önkényetl[en] fog bennünket reá vezetni.

Az itteni tudosok közül, kiknek meglehetös számát tanultam ösmérni, föké[pp] Kovalevski, kinek nevét mongol tudománya elég híressé tette már, é[s] nagy munkáirul, utazásairul, és érdekes közleteirül e tudosnak sokat i[r]nék Tekintetes Ur! ha csak idöm engedhetné! Ö nyiltsággal mutat meg minden gyüjteményeit és munkáit, és temérdek mi itten már készen várja a sajtot. Mindenek elött ö most Mongol lexikonát köz[l]i ujra melynek fele már kész volt, de a tavali nagy tüzbe elégett, kezdi ujra nyomtatni, és mely bizonyossan három oly bö lesz mint Schmidté; utánna jön nagy mongol h[is]toriája a legrégiebb idöktül kezdve és a Hunnok, Turkok etc. historiáját magába foglalva; ezen munka, mely a többi közt, föképp azon periodba mely a Mongolok kihajtása után Chinábul következik, és mely a Mongol histor[i]jába leg homályossabb és leg nehezebb rész, sok ujjat és sok és biztos világot ad, nagyérdemü föképp azért hogy az ujjabb elöment historiaírás minden kívánatinak megfelel. Utánna fog jönni egy Mongol litteratura historiája; után[na] materialok a budhismus historiájához; továbbá materiálok a Christianismus historiájahoz Chinába – a többi közt bír több Jesuita naplokkal, mellyeket részént utazasaikba az egész Tatáriaba, részént  templomaiknál othon, missiojuk kezdetétül fogva egész a leg ujjabb idökig (1828) vittek – etc. – Érdekes egyszersmind az, hogy most egy fiatal mongollal ki itt az Universitásnál tanul és ki frantziaul, németül és angolul ért (és ki mindég primus az oskolába) egy mongol grammatikát irat, mely minden deák grammatika methodjának befolyásátul szabad, tisztán a mongol nyelv belsejébül lesz me[r]ítve és abstrahál[va.]  – Ily modon készülhet lassanként Orosz ország nagy f[ela]da[tá]hoz, szellemi (geistig) be[o]ly[ása] [á]lta[l],  Azsi[áb]a egy új élet é[b]resztésére m[unkálkod]ni! mibe föképp nagy könnyebbségül MTA_KIK_Kt_MIL_4r88_41–42_5 szolgál néki, hogy egy Mongol népség (a Burätok) ugy is alattvaloi száma közé tartozik, és hogy ennek mivelödése által egyszersmind a többi és egész Mongol népre hathat; mi föképp Kovalevski Ur tapasztalásaibul és szerfelett érdekes közleteibül kitetszik. Mi, abstracte a Budhismus negatívus princípiuma után ítélvén a mongolok alatt közönségesen a leg indifferensebb népet gondoljuk; hibázunk azomban, a tudománynak itt is nagy az érdeme, és annál nagyobb minél ritkább, és az inger utánna annyi, hogy Kovalevski sok példákat látott, hogy esztendökig szolgáltak az a b c és az olvasás megtanitásáért.

Az Universitás, mellyet Prof. Erdmannal látogattam meg, egy gazdag tudományi [i]nstitutum; rola azomban, valamint sok másrul, visszajövet, ha idöm talán megengedi nehány leveleket Kázánrul irni, fogok bövebben szollani.

Még meg kell jegyeznem, hogy a Tsuvássok és Tseremisszok ethnographiai leirásához is találtam több elömunkálatokat; a többi közt adott Fuchs Asszonyság, az itteni emeritus Professor Fuchsnak hitvese, 1840^be egy munkát ki, melybe ő ezen népek életmódjárul, szokásaikrul etc. böven értekez; a Tsuvássokrul találtam ezen kívül egy leírást manuscriptumba, mely egy jo munkának látszott [és] melynek szerzöjét azért kértem még némely bövítéseket és javításokat b[e]nne tenni, igérvén a munkának máshelyen kiadhatását és nyomtatás[á]t.

Szollottam a többi közt Kovalevski és Kazimbec Urakkal (ez utobbik született P[e]rzsa, kit Astrachanba az Angolok kereszteltek és ki most Professora az orientalis nyelveknek, és azon 18 év alatt hogy itt van, egész Europai miveltséget vett magára) egyszersmind nyelvünk azon távulabb hasonlatosságárul mellyet a Török és Mongol nyelvekkel bír, és azon idökrül mellyekben majd ejszak [e]gy Azsiai nyelvclassisunk oly világban fog elöttünk állani, mint most az Indo Europai, és hogy mily kivánatos volna már e dologba is némely elömunkálatokat kezdeni – és ez urak csak a magyar könyvek ritkaságába találták a nehézséget, mondván hogy figyelmeket rég kívánták volna [m]á[r] nyelvükre forditani, ha csak könyveik lettek volna; – ezen gondolnám Tekintetes Ur az Academia legjobban segíthetne, ki a szükséges könyveket könnyen küldhetné a Pétervari Academia által, ide ajándékul ez Uraknak; annál inkább, mivel Kovalevski Ur kész volna mongol lexikonába comparative a magyart is felvenni, és hol gyökereink a mongolokkal meg eggyeznek feljegyezni. Az Academiának ez ajándékát bizonyossan magok munkáikkal visszonoznák egyszersmind ez Urak (Kazimbecnek ily esetbe, minthogy németül nem tud, egy magyar-Deák lexikont és grammatikát vagy frantziát ha volna, kellene küldeni)[.]

Ha az Academia regi tatár pénzeket, föképp az arany hordábul, kívánna, azokat magyar régi pénzek eránt igen könnyen lehetne itt cserélni mint Professor Erdmannal mint Prof. Fuchssal, kikkel ezeránt szollottam. Professor Fuchsnak ily csere MTA_KIK_Kt_MIL_4r88_41–42_6 egyszersmind mineralogiai, entomologiai és botanicus tekintetbe igen kellemet[es] volna (gyüjtemenye azomban csak a Kazáni megyéket éri)[.]

Ezekrül Tekintetes Urat tudositván és igen engedelemért kérvén rosz és talán helytelen írásomért – én tovább futom most utamat; és ha mindjárt Permig valami tudos votják Papnál felakadván, egy kevés idöt töltenék is és Perm városába is egy hetet mulatnék, még is reménylem biztosan hog[y] e honap végezete elött még megkeztem a Sosva vizén vogul tanulmányaimat.

Magamat a Tekéntetes Urnak szíves emlékébe, és az Academiának nemes pártfogásába ajálván maradok

Tekéntetes Titoknok Urnak

a legnagyobb becsülette[l]

alázatos szolgája

Reguly Antal

A hozzám szóló leveleket tessék Pétervári követségünkhöz igazitani, honnét az Academicus Baer fogja kezeimhez szolgáltatni.

Bátorkodom még egy dologrul szollani: nem tudom hallott e az Academi[a] valamit azon érdekes találmányrul mely e nyáron a Crímben tetet[ett.] Ez rövideden ebben ál: A Crímben találtattnak sok régi Synagogák me[lyek] még a Chazárok idejébül valok; Grof Vorontzov General Gubernatora uj orosz országnak hallott ezen régi épületekrül és hallott egyszersmind a Zsidok azon szokásárul mely szerént ök minden uj egyháznak beszentelésekor több szentkönyveiket az épület egy bizonyos részébe befalazzák. E nyáron ö három tudost küldött ezért e Synagogák megvizsgá|lására és kikutatására, és ök hatvan egynehány manuscriptumot hoztak vissza ezen expeditiobul. Többi érdemeirül e manuscriptumokn[ak] nem szolván, csak azt kell tudnunk hogy többek közülök számos marginalis notákkal vannak ellátva, mellyek mind historicus tartalmuak, és a 9^ik századbul a 16^ik századik mennek. – Egy tudos Zsido, Stern névvel, kapta ezen kincseket kezébe, és relatioja nagy érdekkel várhato.