MTA_KIK_Kt_MIL_4r88_47_1

Tekéntetes Titoknok Ur!

Utazásombul a keleti finn népekhez Augusztus ho 25^kén érkeztem vissza Pétervárrá. Egy honappal kesöbb – minekutánna nagyobb részét idömnek nyugalmamért Peterhofba Balugyanszki Urnál töltöttem – kész voltam utamat tovább hazámba folytatni hogy néhány ösmeröseimtül, különössen Köppen Urtol azon felszolitás jött hozzám, nem akarnám e gyüjtött – az éjszaki Uralt érdeklö – geographiai materialisaimat még itt kidolgozni; minthogy német vagy más földön a tán szükséges segitség hibázni fogna és föképp minthogy az említett vidékek ösmérete sehol se gerjeszthet nagyobb érdeket mint éppen ott Pétervárott. Minthogy egyszersmind az itteni geographiai társaság némely ajánlatokat tett a kidolgozása MTA_KIK_Kt_MIL_4r88_47_2 esetére, tehát nem akartam a helyes alkalmat mely nyujtatott elhagyni annál inkább, minthogy a külföldön nyelvészeti foglalatosságaim nem engedhetnék meg oly hamar az idöt, mely ezen utazásom czéljaival némüleg heterogeneus tárgy kidolgozására szükséges lehetne. Utazásomat tehát melyhez már minden készületeim meg voltak téve, e felszolitás következtébe elhallasztottam, és azonnal materialisaim rendezéséhez és összve állításához kaptom. A munka csak egy geographiai kártya szerkesztésében és ennek commentatiojában áll, nehéz foglalatosságot azért nem kivánhat; minthogy azomban a rajzolando föld területe 12 szélességi gradiest (58^diktül fogva a 70^kig) foglal magába és egészségem rosz állapotja naponként csak csekély foglalatosságot enged, tehát még sem remélyhetem azt egy honap elött bevégezhetni.

Pétervárát tehát csak November végével fogom elha[gy]ni; utamat azomban már nem hazámban, mint az egy honap elött még kívánságom volt, fogom venni, hanem  MTA_KIK_Kt_MIL_4r88_47_3 egyenessen Németországba, minthogy egészségem megjobbultával nyughatatlansággal kezdem várni az idöt melybe nyelvészeti foglalatosságaimat ismét megkezdhessem. Csak tavasszal, minekutánna April vagy Maj havába elsö munkámat az Academiának bekülddöttem, fogok talán hazámba vissza térni.

Tekéntetes Ur! én csak két honapi nyugalom után jöhettem annyira hogy ismét némi energiát és életi eröt kezdek magamba érezni, megengedjen azért ha csak most ily késön tudosítom még vissza érkeztemrül. Én ezen három esztendö alatt felette sokat dolgoztam, és egészségem megtörtével egyszersmind felette sokat szenvettem azon vad és szomoru tájakba, azon erö azomban mely türni tanítt, tanítt egyszersmind gyözni mindenen, és ugy mondhatom hogy a hosszas fáradozás után én is végre elértem czéljaimat. Csak azon egy ohajtásom marad még, hogy nyerjek hazámbul annyi segitséget, hogy német országba jövén, életi gondoktul szabad azonnal munkáim kidolgozásához kaphassak MTA_KIK_Kt_MIL_4r88_47_4 felette örülnék azért ha December közepe felé Berlinbe érkezvén ott Tekéntetes Ur levelét és talán pénzbeli segítséget, már helyen találhatnám. – Hol fogva lakásomat Német földön venni, még nem tudom. Alig Berlinbe. Igen valoszínű hogy egy faluba, valamely város közelébe fogok letelepedni.

Már közel 4 hete, hogy az itteni Austriai Consulnak 6 ládát (kisten) ethnographiai és természet historiai tárgyakkal, adtam által, azon kéréssel, küldené azokat a Magyar Academiának Pestre. Minthogy mind ezen tárgyakat (néhány könyveket kivéve) akaratom az Academiának vagy a Museumnak általengedni, tehát bátorkottam az expeditio költségeit az Academiára adressalni. Kívánnám azomban, ha Tekéntetes ur kegyeskedne ezeket azon pénzbül megfizetni mely az én számomra adatik, minthogy az Academia csak akkor lehet talán kész fizetni ha azokat tölem kezeihez fogadta, – a tárgyak már uton vannak, több mint két hete.

Magamat szíves és résztvevö hazafíuí indulataiban ajálván vagyok

Tekéntetes Titoknok Urnak

legalázatosabb szolgája

Reguly Antal

Pétervár October 20^kan 1846.