MTA_KIK_Kt_MIL_4r88_45_1

Pelim April 23^án 1844.

Tekéntetes Titoknok Ur!

Munkálkodásimat a Tserdini voguloknál az Uralon Martius 2^ig folytattam. – Minekutánna alapát e’ kis népcsapat nyelve és népi ösmeretének – mi föképp egy közel 5000 szavat foglalo szotárba és egy 30 ivbül állo énekgyüjteménybe áll – megvetettem volna; sietnem kellett végre, hátramaratt részét a télnek arra használnom hogy a többi elszort vogul népmaradékokat is meg ösmérhessem. Szemeimet itt föképp Pelim tájaira, hol még egy tisztán élö nemzetiséget volt reményem találni, fordítottam, és ide volt szándékom utamat mindenek elött igazítani. Az Irbiti nagy vásár azomban melynek mindenütt életet teremtö mozgalma még a mi Urali szugunkba is hozá hatását, engem se hagyván felszolitás nélkül vegyületébe mit czéljaimnak nyereségest keresnem, letérített ezen iránybul. és Pelim helyett Irbitbe vezetvén nézeteimnek tágabb köre és kifejlödése által, uti terveimnek egy egésszen más alakot adott. – Igy – egy öt napi érdekes mulatás után, Irbitbül Turinskon keresztül a Tavdára jövén, és az itteni vogulokkal másfél napot foglalatoskodván, a Tavda és Tobol folyamai szerént martius 17^én Tobolszkba érkeztem – minekutánna a Vsevolodok vendég becsülö joszágát Martius 4^en hagyám el.

Sziberia ezen nagy hirü városába két érdek, az az két férfiunak ösméretsége és hirlelt munkáji vezettek. Az elsö Vologodtzki Ur ki több évig Papi hivatalba az Obi vizén élvén az ostják nyelvel foglalatoskodott és a Pétervári Academiának néhány esztendök elött egy ostják szotárt küldvén be (mely azomban javításra néki visszaküldetett) ugy nyilatkozott Sjögrén Urnak MTA_KIK_Kt_MIL_4r88_45_2 mintha egy ostjak Grammatikan dolgozna. A másik Satigin Ur, a mult Januarius honapban megholt utolso Kondiai vogul Hertzeg fia Császári szolgálata – mint tanito – következtében több év ota Tobolszkba lakik és több fordításokat készített anya nyelvén az elsőre nézve ki két honappal érkeztem előtt, Petropavlovskba hová hivatala vezeté, vitte által lakását, meg csaltak reményeim. Ő egy ostják grammatikát nem bír és ily munkán melyet igen nehezellett, nem is dolgozott. Lexikonának megszerezhetését nagy érdemű Püspöke ajánlá oly modon, hogy felszolitana  levele által ennek egy másolatját nékem íratni és megküldeni minthogy azomban e szotár ugy mint szerzöje ostják tudománya, itt egy igen rosz hitelben áll és egy rosz munkát bírni hamarébb káros mintsem hasznos, kegyes ajánlataért a Püspöknek köszönetemet mondtam. – A remény vogul énekeimet ostják énekeivel mellyeknek hogy egy gyüjteménnyével bir ugyan jártatá hírét, hasonlíthatni – hasonlolag meg csalt minthogy mint közeli ösmérössei bizonyossá tettek, ö soha egy ostják hanggal nem birt. – Satigin urban, ki vogul fordításaival meg ajándékozott, egy igen derék tisztes fiatal embert találtam; minthogy azomban hosszas távolléte után születöhelyétül anya nyelvét felejteni kezdé és azt már nem könnyen beszéli, egyébb tekéntetekben kevés felvilágosításokat nyerhettem töle.

Tobolszkbul az Irtisch folyamán lefelé, Demianszkban, és innét a Kondára szálván, Boltsarov egyházas faluban a Handa nép (ostják) közt járván és lakván, két napig foglalatoskodtam nagy érdekü nyelvével, mely vogul testvér nyelvére, és föképp ennek belsö szabályaira meglepőleg nyujtya minden lépten világait. – a Kondán felfelé tovább vogulok laknak; utamat köztük MTA_KIK_Kt_MIL_4r88_45_3 egész Saimig folytattván innét a Pelim vizére jöttem ki, melynek, valamint a Vágla vize lakosaival is megösmérkedvén, végre Pelim helységébe, hová e’ hó 11^kén egy nyugalmasabb foglalkozásra tértem be, ütöttem fel lakomat.

Bővebb tudosításaimat ezen utrul valamint Vsevolodban tett tanulmányaimrul meg fog engedni Tekéntetes Ur, ha most, midön lelkemet más gondolatok bántják, és elmém nem hajlik ily közletekre – egy más idöre hallasztom.

Czélja e’ levelemnek Tekéntetes Ur azon kérés, tudosítana: mi oka ezen megfoghatatlan halgatásának és segéde hallasztásának hazámnak. – Hat holnapja járok egy utat, mellyet mint gondolom az ö megbizásábul keztem meg; és nints egy írat, nints egy hang, mely ez iránti határozatait és czéljait, valamint ez iranti hatalmozásaimat vélem tudatná – annál kevesebbet hogy tudnám, mellyek azon költségek és mikor kell ezeket kézhez kapnom, mellyek ez utra vannak szánva, és mellyeknek megfelelöleg kell kiadásaimat és hatoságom körét szabnom.  – Mit várjak Tekéntetes Ur! mit remélyjek? gondolja meg ezen helyezetet! – künn állani egy végtelen pusztán, nagy feladatokkal kiruházva! és meg fosztva látni magát a szükséges hatási erötül! sött még önnön személye biztosságát is vesztesítve. – Azon pénz maradéka mellyet az udvar kegyébül febr. 15^én (orosz stylus 3^án) kaptam kezeimhez, és melynek egy része Pétervárott az Urali utamra felvett sommának lefizetésére fordítatott, vissza utazásomra Pétervárra, és még kevesebbet hazámba nem elegendö; elöre halladnom hasonlolag tsekély és kétséges, midön nem tudom hova segédre bizni; és egy helyen ülnöm hasonlolag nem enged a szükséges progressio munkámba. – Tanítson kérem ezen dolgoknak helyes magyarázatját találni. MTA_KIK_Kt_MIL_4r88_45_4 Én holnap kényszerítve látom magamat helyezetem biztosítására Pétervárra írnom és itt keresni ismét segédet; azomban Tekéntetes Ur! ha szegény is hazánk, tehát még is gazdagabb ö nálomnál; és egy méltatlan tett maradna, ha nem tekintvén a munkát és az ezer fáradságokat, mellyek talán eggyetlen foglalatja vagy akarnám mondani eggyetlen fájdalmas éke több esztendöimnek, még az adosság sullya is reám aggattatnék.

Ha az Academia, kinek azon tiszteletért mellyel tagjai száma közé felvenni kegyeskedett, leg nagyobb köszönetemet mondom, neheztelne hogy Vsevolodi tanulmányaimrul semmi bövebbi tudositásokat nem adtam Néki, tehát kérem azt megjegyezni, hogy egy olly kellemetlen helyzetbe mint az enyém volt Vsevolodban, ez ereimbe nem állott.

Magamat kegyes pártolásába ajálván maradok

Tekéntetes Titoknok Urnak

legalázatossabb szolgája

Reguly Antal