MTA_KIK_Kt_Foldr_4r_8_002

Uti Jegyzetek

1. füzet

Zirtzrül – Körmötzig

Zirtzrül – Esztergomon – Schelmetzig.

Aug. 12.

Mértföldek száma öszvessen

Zirtz.

Öt ora mult, hogy indultunk. Az üdö kedvezett és a lovak mintha tudták volna a métájuk messzeségét, nagyra szabott lábaikkal gyorsan méregették az elöttük nyulo utat. –

Tata 7 m.f.

Tatán a Grifnél nagy bokolással fogattattunk – és minekutánna jol ettünk és rosszul ittunk a kertbe sétáltunk. A Vár mely a felsö és Tó Város közt fekszik tiszta és ép kinézésével meglepö, ’s szép kilátásával a halásztora gyönyörkötteti a szemet; – míg az Anglia (mint itt neveztetik) minden várakozásunkat fellülmulta: – számos felbugyogo forrásai, széles tiszta kanyarodzo utjai, sok ízléssel elrendelt fa és virág párthiakkal gyönyörü változékonyságba tünnek fel – Mi csuda! hogy két oly mély érzésü nönek társaságába, mint Desöné Asszonyság és drága Testvérem, az én fogékony szivem is ezen miv és természet szépsége irant az örömnek nem csekély fokára ingerelteték, és elöttem állo utam szászorta szebb reményekkel kezde kecsegtetni mint eddig.

Egy jo ora mulatás után, a rendessen epült Továroson tovább folytattuk utunkat Esztergomnak. Süttönél – egy nagy márvány fejtövel bíro hely – láttuk a nyugvo nap utolso sugarait – véle elnyugodott reményünk is Esztergomot láthatni. Az est sietve közelgetett, ’s minthogy a szokatlan homokos ut lovainkat is elfárasztá Nyerges Ujfalun szálltunk meg.

4 m. 11 m.

MTA_KIK_Kt_Foldr_4r_8_003

Augusz. 13

Zirtz

Nyerges Ujfalu 11 m.

Nyerges Ujfalurul minekutánna jol megrottak bennünket, – a tegnapi hegysor mellett, mely Tatátul Tétényig huzódik le a Duna mentébe, és mint látszik a Vértesi hegyek által kapcsolatba van a Bakonnyal – egy kellemetes virulo tájan által érkeztünk Esztergomba.

2 m. 13 m.

A nagyszerü templomon 1831 ota az idén kezdődött ismét az epítés – nagy proportioja, a falak vastagsága és tömegessége bámulásra gerjeszti a nézöt, igy: az epület kupját tarto falak 8 es ½ öl szélességüek. A kripta, Sz. István, és Maria kápolnaja már késszen láthatok, – és pedig: a Kripta oly tökéletes maga nemében hogy kívánni feleslegest nem hagy (ugy irok mint tapasztaltam és éreztem) a Csarnokba Vitéz, Janus Pannonius etc. egésszen ép sírkövei vannak felállítva; innen egyenest a Primatial sírbolt 39 hellyel – jobbra a Magyar Országi Püspököknek – balra pedig az Esztergomi Káptalan nyugvo helyei látzhatok.

Az Istvány kapolnába jeles Cárol Ambrosiasnak sirköve (Pisantul Modenába 40,000 fl p.) és Szent Imre szobra Ferentzitül bánátusi márványbul.

Ebéd után felcsatoltam bőrzsákomat és drága késëröim áldásai és szerentse kívánásai közt utnak indultam. – Az Idö egy orára járt, és a rettentö hévség egy tüz probával látszott késérteni az ujoncz utast. – A repülö hídon jo szerentsém egy Kémendi parasztal hozott öszve, az alku hamar meg volt, és én MTA_KIK_Kt_Foldr_4r_8_004 5 orakor már a Zelizi kertbe sétáltam. –

Zeliz 3 m. 16 m.

Zeliz egy a leg szebb tájak közül mellyeket valaha láttam, a gyönyörü ronaság inkább egy kerthez hasonlít – a falu maga is nagyon tiszta, és fasorok vezetnek tágos hosszu utczáin. Még ma Sz. Benedeken akartam vatsorálni, – de egy utas legkevesebbet a maga Ura többnyire csak a vak eset laptája – 7 ora felé találkozott egy Reformatus nemes ember, de lovai a piánot nagyon szerették minthogy egész nap nyomtattak – így tehát azon régi közmondás szerént: Lassan meny, tovább érsz – tova baktattunk a sötét ejtzakába, míg 11 ora felé Marosfalva végén horgonyoztunk. – Egy portio széna a kotsiba elhányva volt párnám, és az ég lámpai oly édesen ömleszték bádgyatt fénnyöket szunnyado környékemre, hogy érzésemet Jacob álmával nehezen tseréltem volna fel.

Marosfalva 1 ½

Augusz. 14

Az ébredö nap már Kozmánál Uj Barson tul ért. A Nyitrai hegysor’ egy ágazata keresztbe az utnak vonodik itt Szent Benedek felé (Sz. Benedeki hegyeknek is neveztetnek) egy gyönyörü völgyet képezve a Schelmetzi hegyekkel. – Mily rona volt hátra hagyott utam; oly hegyes az előttem állo. A nap arany sugarait terjeszte szét a láthatár minden részein; a pillanat a környékre elragadtato volt. Szebb portikus nem vezethetett volna ezen Bars V.m. hegyes toth részébe, melybe Magyar mintha Zsido gyanánt tiltatna a vidék változtával nem találtatik.

Sz. Benedek 2 m. 19 ½

MTA_KIK_Kt_Foldr_4r_8_005

Sz. Benedeken héti-vásár tartatott, a piatzon élénk mozgásba volt minden, és temérdek gabonás kotsi foglalá el az utat, hogy a járás tsak nem lehetlenné tétetett. A Gabona vásárok itt igen híressek, és a felsöbb totság tetemes mennyiséget hord esztendönként hideg völgyeibe hol Ceres nem ritkán igen mostohán osztogatá áldásait. – Első Geyza 1085 a Benczéknek itt egy gazdag Apátságot fundalt – most az Esztergomi Káptalané a hozzátartozando 22 faluval – egyszersmind locus credibilis. – Az ösi szokás szerént 3 Majusba esztendönként, itt Vmegye gyülése tartatik, mely elött 2 Majusba az egész nemesség processioba megy egy (talán 80 öl magosságu) sziklafalon epült kápolnába. – említést érdemel még a Gothus templom mely e helyre valoban igen szép.

Ezeket mind éhgyomorral láttam; a korcsmába ügettem tehát, és 9 krajtzarért eggyet früstökültem – elég késön – mivel alig hogy hozzá ültem, általellenembe egy szöke Ur foglalt helyet második reggelije mellett – Sulyovsky Ur volt ez Lévárul – mint jelenté valaha Katona korába sok szép orát töltött Nagy Esztergálon.

Egy itt talált üres hintoba Zsarnotzáig jutottam. Utközbe Ujbányát is megnéztem és tetemes megkülömböztetéssel fogadtattam, t.i. – a Magistratus éppen a Városház ablakaibul nézett ki; hogy én egy hajduval állván a piaczon minden erötetett mimikam mellett, se tudtam értésére adni – mit akarok – az emberséges Magistratusnak megesett rajtam szíve, ’s egy hajdu által kegyelmes színe elejbe hozatott, – nevemet és keresetemet MTA_KIK_Kt_Foldr_4r_8_006 kérdezte – én feleltem. Néhányan kaczagtak, de többen nem – sött mindjárt voltak közülök, kik utmutatonak ajálkoztak, hogy ily áldozattal párosult tudnivágynak – mint nevezték – mennyire volt igazságuk kiki körülményibül ’s gondolkozás modjátul függ – én-részemrül nem ugy éreztem – egy keveset eleget tegyenek.

A Város mely régenten oly gazdag bányákat bírt hogy a bányászokat tsak azon aranyporral fizették mely ruhájokra ragadtt – most szegény, és jobb üdöket tsak vár – e’ gazdag érczerek Reichschutt hegyébe – mely keletre emelkedik fel – helyezvék; de az egész már alá van ásva. – A Romai bányáknak is nem ritka nyomai találtatnak itt. – Cicerom a Város Kapitánnya Czironyi Ur, többi késéretével, mende mondákba kifogyhatatlan volt, – örültem, hogy meséi többé nem verték füleimet, ’s egész kényelemmel elnyujtozva a hintoba végre Zsarnotzán egy tizesért meg érkeztem.

Vozsnitzánál három fertályra Zarnotzán innen egy szép emléke láthato 2^dik Josefnek – t.i. torkolata az 1782^ben elkezdett Josef nevü Erbstollennak. Tiz esztendö mulva talán elkészül ’s minden vizeket a Selmetzi és többi bányákbul magába vévén – itt adja majd ki – és feleslegessé teszi mind azon nagy vízemelö gépelyeket, mellyek most mindenütt a bányászat folytatására essentialiter szükségesek és temérdek pénzbe kerülnek. Alakja tojásdad ’s már több bányaknak nem tsekély hasznot hajt.

MTA_KIK_Kt_Foldr_4r_8_007

Eddig Garan vizét mindenütt hiven követtem; Zsarnotzán tul egy jo fél orányira jobbra vezet a gyalog ut Vichnyére – a Garant tehát balra hagytam tovább nyargalni egy fel orát hegynek és ismét egy jo fél orát völgynek és a Vichnyei fördö orom elött ált.

Vichnye 3

E volt elsö gyalog utam – bornyu-bör zsákom vagy tarisnyám hátamon, fehér kalapom jo a szemöldökre huzva, furkom a kezembe így baktattam a Traiteur be és szobát kértem. Kinézésem nem lehetett igen Cinikus mivel a megszolitott egész Kellneri készséggel fogá kultsait ’s  egy minutum alatt az emeletbe szobám volt. – Vichnyérül közönségessen azt hallottam hogy egy Asszonyoknak valo fördö – mért éppen Asszonyoknak és nem ferfiaknak? nem tudom, nem is üzöm füzöm – sött szivessen engedem által az egész fördöt. – A gyalog utam szép és regényes volt tsak a fördö áll egy közönséges hegyes vidékbe. Egészen közel a hires Kötengerhez, valami hegyomlásnak rettentő nyomai. A kötengert meg nézvén egy mély hegytorkolaton, melybe egy magas köszirten állo keresztfa igen regényes parthiát képez, két ora alatt Selmetzen voltam, egy Exner nevü vichnyei practicansal kit minthogy éppen alkalmat keresett haza, meg rendelt kotsimra invitáltam. Ösméretségét a tükörbe tettem.

Schelmetz 2

Augu. 15. 16

Schelmetz

Schelmetzen két napot mulattam; Krantz Prépost nagy szívességgel fogadott ’s azzal volt erántam elmentemig. Oldalához 4 Káplán van rendelve kit a Kamara fizet és hivattatnak. Egy közülök A. igen szép kö gyűjteménnye vagyon, ’s mint más tudományokat ugy a mineralogiát is nagy kedvel tráctálja, de nagy dicsvágya mellyel sovárogva kapkod minden után mi az emberek elött tudományi hírét MTA_KIK_Kt_Foldr_4r_8_008 ’s nimbusat emelheti ’s minden másnak adott ditséretre csak gunnyal vonja fel száját – csekély affectiot gerjeszthet eránta akár ki szívébe. –  Egy scenának voltam tanuja melybe Philosphiáját melyrül még is annyit beszélt – nem kevésse szégyenité meg – pedig a dolognak csak egy ellenmondás volt oka.

öszvesen 24 ½ m.

Vichnyei uti társammal Exnerrel mindjárt elsö nap egy sétálast tevék Paradicsom hegyére; a kilátás mely rola ajálkozik tágas és szép. Társam natiora cseh, egy mivelt ifju, nem fogyatkozott mindenbe kérdéseimre elég böven felelni ’s a város topografiájával mely alattunk nyult el és véglakjaival tsak nem Antalt erte e szép helyrül meg ösmértetni. Lejövet egynehány cseresnye fára akadtunk, kinézésük ajálnkozobb volt hogy sem ellentállhattunk volna ’s igy szemnek és szájnak eleget tettünk. Vezetöm utközbe többekrül is informált; ’s főképp a practicánsokrul igen sokat tudott beszélni. Életük kevés kivétellel nagyon lumpos ’s az ivás nagy divatba van náluk per longum usum külömbféle jussokat tulajdonítanak maguknak, ’s egy Professorjuk ne merje öket vagy az egyikbe vagy másikba korlátozni iparkodni, mivel meg bánnya. – Chemikus laboratoriumjokba leg jobbam interessalt a kögyüjtemény, mivel a többihez keveset értek a hutatudományhoz (hüttenkunde) szükségesebb dolgok mint többféle modellek etc. is találtatnak, de e részben a Minta-gyüjtemény (Modellen sammlung) egy különös kabinetot képez  MTA_KIK_Kt_Foldr_4r_8_011 ’s phisikai ’s bányászi dolgokat foglal magába – itt láttam többi közt Segner hidraulicus mozgonyát mellyet phisikába tsak in abstracto rajzolás mellet tanultam, in concreto is hogyan hajtya directione opposita a kiszökö víz cilinderét melybe foglaltatik – továbbá a Hell víz emelö gépelyét etc. harmadik része e Cabinetnek, a Geognosticus gyüjtemény de ezt nem láthattam mivel minden rendetlenségbe van – most vette meg az Academia Hanstadt professornak igen válogatott gyüjteményét nevetséges áron 100 fl.p. tehát az rendeztetik majd.

Az elöbb nevezett Hell gépelyét nem tsak mintájába, hanem valodi oriási nagyságába is láttam Vindschachton a Leopoldi Schacht’ba. Haszna e maschinának abban áll hogy bizonyos víz mennyiség által, mely fellürül eresztetik be, nagyobb mennyiségü vizet bír a mélységbül felemelni – t.i. midön a nyomo víz (kraft wasser) 32,000 ako – a felemelt víz (gehobene wasser) 35–45,000 akora megy 24 ora alatt. – Tehát 32,000 ako,  emel 35–45,000^et. Mind a két viz mennyiség pedig az az mint az emelt mint az elhasznált emelö viz a Francisci Erbstollenon 110 ölre a föld alatt folyik ki a szabadba. –

A Bányaüregnek (schacht) mélysége melybül a víz emeltetik 180 öl – a Maschina pedig 110 ölre áll a Francisci Erbstollen’nal melybe az elhasznált víz vitetik eggyaránt; és eddig voltam is lent Exnerrel a Kunststeiger (bánya felvigyázo) és két lámpa vivö (kahanetz) gyerek késéretében. Temérdek létra vezet ezen pluto Országába ’s borzadás futja az embert által a nagy mélység képzetére a víznek koronkénti rendes csöpögesere és következö viszhangjára mely ünnepélyesen halgatja a mély haláli csendet és végül a gépely nagy zugására melyel löki az emelt vizet a Franciscus bányamenetébe – és nagyon jol esett hogy az itt két vigyázonak barlangjába a tüz mellé guggolhattam ’s több helyeken általázott rongy bányászi öltönyömet szaritgattam.

MTA_KIK_Kt_Foldr_4r_8_009

Feljövet a létrák egy részét elkerültük és a Biberstollenon jöttünk vissza a nap világra. Schelmetzen két nap alatt mindent láttam a mit látni lehet, ’s ugy harmad nap delre egy Körmötzi levélhordoval Posthause nak hívják Sklenoba érkeztem, a tükörbe hallottam hogy Tertsanysky Magyaradrul itt van, de készül mindjárt elmenni – fördésután akartam is néki tisztelkedni, de már késö volt. – Itt sokkal jobban tetszett mint Wichnyén a völgy tágossabb, kellemetessebb és a vendégek kedvéért is folyton történnek szepitések, van leg alább promenadja egy kis kertalkata most meg egy szép  MTA_KIK_Kt_Foldr_4r_8_010 tántz terem készül, igy vendég leg alább nints egésszen magára ’s a vad természetre hagyva – Vichnyén is vagyon ugyan illyes valami de minden gond nelkül, árván, és elhagyatva, és éppen az okoz oly kellemetlen erzést, hogy a vendég minden figyelem nelkül quasi ignorálva van. – Dél után tovább vándorlottunk ’s egy bájolo vidéken melynek szepségében ’s változo tekéntetében örült a lélek kijöttem ismét a Garanhoz a Klack hegynek irányába[.]

MTA_KIK_Kt_Foldr_4r_8_012

Uti Jegyzetek

Második füzet

Körmötzrül – Murányig

Aug. 18

Zirtzrül 24½ m.

Körmötz 4 m.

Körmötz.

Csak itt lehet a terménk kötömeget (rohe gestein) progressive egész a vert pénzig követni; – Először tehát egy bányába mentem, innen asztán az olvaszto hutákba, és ugy a pénzverö házba. – A Körmötzi bányák közt régiségre s terjedelmességre Röth bányája – áldásra nézve pedig a Zsigmond bánya leg nevezetessebb. – Én az elsöbe voltam mellyet minthogy a járás benne száraz és kényelmes nem ritkán fehérszemélyek is meglátogatnak. Avisommal mellyet nem tudom mitsoda hivatalba állo Urtul kaptam mentem ki a bánya Huttmannjához. Hogy profanus öltözetemmel a földalatti meneteket meg ne szentségtelenitsem, mindenek elött egy bányászi öltönyt kellett magamra venni; a huttmann nem volt éppen a karcsuak közül valo, ’s azért ruhájaba három ollyan mint én, elég kényelmessen megfért volna – de nem volt más – tehát spagettal ’s más ilyféle kötökkel segitettünk. A ruha tsak loggott rajtam, ’s egy csaknem öl magasságu bot kezembe, nem nagy eroberungot tsinyáltam volna, ha valami Gnoma-hölggyel hozott volna a sors öszve. – A bánya igen nagy ugy hogy messze nyulo menetei Szent Keresztig terjednek ’s két orai, elég sebes járással csak egy csekély részét láthattam meg. Mindazonáltal ide ’s tova nagy excavatiokhoz jöttünk, még a Romai bányamivelésnek, mely a mostonitul mint egy szäsztul külömböz, nyomaihoz. Látni ezekbül hogy a régiek nem ugy mint a mostaniak per schlägel und eisen dolgoztak a terménk kővel, hanem addig tüzeltek MTA_KIK_Kt_Foldr_4r_8_013 a szikla alá mig az magátul öszve nem roskadtt ’s kissebb darabokra nem vált, mellyeket asztán kalapátsokkal hoztak a megkivántato kis proportioba. – ’S  továbbá a régiek ha valami hatalmas ércz-menetre akadtak, addig dolgoztak azután mig egésszen végére nem jártak; innen vannak azok a nagy földalatti üregek 40–50 öl magasságuak és szélességüek, ’s mellyek beroskadván az itt gyakorta törtenö föld süllyedésöknek okai. Az ujabb bányászi Architectura (markscheide kunst) ellenben munkajat bizonyos kimért határok szerént folytatja, ’s ha éppen az ércz-menet igen gazdag és hatalmas volna, csak a magosságba engedi a határok tullépését, de ekkor is a parallelogrammum vagy a piramis truncata formája meg tartatik. – Az itteni járás sokkal több kellemetességgel bír, a leszállásnál a Leopoldi Schachtba: mivel míg itt a holt természet csendje uralkodik; ott hangos gurgolása az érczet kiszállíto taligáknak, lármája az itt ott kalapácsolo bányász legényeknek (hauer) kik félmezitelen ing nélkül viszik munkájokat, ’s végre a puskapor által törtenő repesztések elhangzo moraja – életet adnak az egész jelenetnek.

A bányákbul a kövek a zuzomalmokba (pochwerke) – innen pedig az olvaszto hutákba (schmelzhütten) szállitatnak; honnan a még vegyült arany ’s ezüst, hosszu fél parallelepipedumok alakjába (olyformán mint a rudvas csak hogy sokkal kissebb formakba) hozatik a pénzverö házba. Hol miután az arany az ezüstül elválasztatik, és mind a kettö rézzel kevertetik (az ezüstre nézve az arány 500 mark ezüst 350 mark rézzel az az 10 mark ezüst 7 mark rézzel) névalatt jön a nyujto malmokba (streckwerke) – honnan végre a bélyegtő (prägewerk) alá és gömbölyű formájába metszetik ’s ugy egy mark az az fél font arany ad 80 darab körmötzi aranyt – egy mark ezüst 42 huszast.

MTA_KIK_Kt_Foldr_4r_8_014

Egy ajánlo levelem Allrahm Fő Graveurhez, ezek meg nézését igen meg könnyebbité – mert egy emberét adván velem a pénzverö házba minden elég hosszosan ’s könnyen érthetöleg explicaltatott meg. Eggyéberánt a városrul magárul keveset lehet mondani, mert magas kopár erdökrül kerítve egy mély völgybe helyezve szépségére mint nagyságára joval Schelmetz után áll, a város a várral eggyütt fallal van kerítve ’s nagy piatzán egy szép temploma ’s egy St. háromság Statuája van mely 19.000 fl. került – plus nihil; de vannak helette iszonyu nagy Erdöségei, mellyekbül esztendönként nagy mennyiseget vágatnak a Camera részére.

Végre még azt kell megjegyeznem, hogy oly jo – mint itt a Korona vendégfogadoba egész utamba nem ettem. – Bachus áldja meg öket. – Egy Panajoti nevü Schelmetzi Academikus ki itt practizál, vagy mint itt neveztetik Verwendung’ba van az olvaszto hutáknál – ide jár kosztba; véle ebédültem tehát és 25 garasért nem volt elég 6 felségessen készitett tál étel hanem csemegének meg dinnyét és epret csak nem egy tányér czukorral-is kaptunk. – Hogy jutok ily pompás lakomához meg se foghattam volna – ha a korcsmáros leánya nem lett volna a szakácsné, és a Practicans Ur ki eránt éppen nem látszott nagyon idegenkedö érzéssel lenni – születése napjat nem üllötte volna!

Minthogy Körmötzrül Beszterczére a kotsi-ut igen kerülös, ’s a hegyeken által gyalog az ember tsak nem hamarébb ér oda – én is, hogy 4 orára elvégeztem mit akartam, egy utmutatoval tovább siettem – az egész ut a Kereszthegye – mely Hoos mellett emelkedik – meghaladásában áll a többi már gyerekség. – Járásunk igen sebes volt ’s minthogy egyszerse pihentünk Beszterczéig – hogy 9 elött ide értünk, alig mozoghattunk már – Folger Kanonok csudálkozott ily késö járásomon, ’s mindjárt vatsorát ’s szobát rendelt hol jo lábvízet vévén a világnak jo ejtzakát mondtam. Másnap hogy felébredtem már 9 ora volt.

MTA_KIK_Kt_Foldr_4r_8_015

Besztercze

Augus. 19–21

Besztercze 3 m.

Besztercze a bánya-Városok közt leg szebbnek tartatik, ’s méltán. A város ugyan magába nem nagy; de szép fekvése, rendes és különös építés módja – mely szerént a házak mind fedeletleneknek tetszenek, ’s az egésznek egy Olasz Város’ kinézését adják (én legalább így kepzeltem magamnak egy Olasz Várost) kellemes benyomásokat az utasra ritkán hibázzák el; – de vidékébe valami különöst éppen nem találtam, – leg szebb helye is – a Garan víze mellett alig enged egy sétálást, a mellette nyulo szénégetö terek füstje ’s büze miatt. Mellyek ezt párologtatni nagyon ritkán szünnek meg; – minthogy Besztercze, jollehet bányáji nintsenek, de kedvező fekvése miatt a faügyében – mely tavasszal a Garan vizén a felsöbb erdöségekbül eresztetik le, ’s két fagereble által fogatik ki – több ezüst olvaszto hutákkal bír.

Ha nagy ujság vágyam nem kergetett volna tovább, könnyen egynehány hétig itt ragadtam volna mivel dolgom nagyon jo ment. – Folger Kanonok egy ritka joságu ’s vidám kedvü Ur különös jo indulattal viseltetett hozzám ’s hasonlolag Veisz ’s Lux Kanonok Urak is. A barátság köztük peldás, ’s hogy egymás lakomáit kellemesitsék többnyire eggyütt esznek hol t.i. az eggyik hol a masik fözet tsak; ’s igy én is-elsö nap Folgerna, második nap Luxnak ’s harmadik nap ha éppen 12 orakor nem indultam volna Veiss Kanonok Urhoz mentem volna kosztba.

Minthogy már itt voltam Beszterczén – mily himpellér Mineralogus is vagyok még sem akartam Zipser ösmeretsége nélkül elmenni. – Viselete elején komoly, de utobb nyájas lett, ’s a majd két ora, mellyet nála töltöttem, ugy ment el, hogy alig vettem észre. –

Zirtzrül 31½

MTA_KIK_Kt_Foldr_4r_8_016

Kögyüjteménnye ollyan – hogy se Pesten se Bétsbe se másutt párját nem láttam, nem ugyan mennyiségre de minémüségre. – Oryctognosticus darabja 8,000, Geognosticus 1200^re megy – mely utobbak tsak nem mind Magyar Országiak, ’s magátul gyüjtettek utazásaiba in specie Nograd megyébül ’s Tokay vidékeirül, gyönyörü darabokat mutatott. – Ezen kivül még egy elég nevezetes gyüjteménye vagyon, mellyet csupán barátainak mint mondá számára tart – s szivesen szolgál ugymond nékem is, tsak tudosítsam öt levelemmel – mivel nagy ohajtása hogy ezen szép tudomány, a mennyire lehet az egész hazába terjesztessék ’s neveltessék.

Mig Kedves Szüleim Szent István napkor tudom otthon jol mulattak – addig én Beszteczérül egy kirándulást tettem Urvölgyére ’s az Öshegyekbe. – E kirándulások ’s kis eltérések a kitüzött ut irányátul mint további utamba is tapasztalam mindég leg több éldelettel szoktak öszvekapcsolva lenni. – Egy elég csinos hinton, mellyet 1 fl p: egész napra megfogattam indultunk meg Folger Kanonok egy attyafiával. A regvel egy keveset hives volt de késöbb a nap megtette magáét, ’s hogy végre egy vad zordon völgybe Urvölgyét elértük forro sugarai tsak nem türhetetlenekké lettek. A cement vizet minthogy csak 100 ölnyire in infernis producálja chemikus játékát nem néztük meg, hanem Szomolnokra hagytam hol e részbe többet láttam és még se fárasztottam oly mélységbe csontjaimat.

Minthogy gyalog akartunk Őshegyekbe menni a kocsit elöre küldöttük ’s ugy kesöbb egy gyerek vezetövel a hegyeken által vettük utunkat, Sandbergen utközbe a Leopoldi Schachtba ha jól emlékezem egy 400 öl hosszu drot-kötelet láttunk az emelő csigára tekerve a mellyek eddig Saxoniába használtattak s itt az elsö probát tették velük – 12 drot vagyon t.i. öszve fonva, ’s általa terheket, mellyeket tsak a leg vastagabb kender-kötelekkel bírnak el, huznak fel – ’s azon kivül hogy nem kerül annyiba mint a masik, az a jó is vagyon benne hogy mivel nem oly nehéz mint a kenderkötél (ha ez 24 mázsa, amaz tsak 11) hajtoviz se kivántatik annyi.

MTA_KIK_Kt_Foldr_4r_8_017

Beszterczébül délbe egy terebélyes Breznobányai gabonás kotsin indultam meg – a kotsis egy rojtos gatyába ’s széles kalapba egy odavaló polgár volt, ’s mint kesőbb hallottam egy a leg régiebb ’s leg gazdagabb családok közül a városba, – mint hogy maga szánt, vet, valamint a többi polgárok ’s meg lehetössen povedált is továbbá jo kocsizni is tudott elég argumentum volt belölle következtetni hogy elég tanult embereket fogok találni, ’s a cultura sints bölcső idöszakába, annál inkább  hogy még azon szigoru Romai erényekkel van öszvekaptsolva, ’s Quinctius Cincinnatusnak oly nagy tisztellet jutott e földön hogy a Breznobányai polgarok követik peldaját mert kocsisom Attya is volt Polgar Mester és ennek se feltétele el nem fogadni ha annak választatik. – A kotsin heten voltunk; de kényelem azért nem hibazott – ’s mint az Istenek az Olimpuson ugy hevertünk egy kis Amphitheatromba a buza zsákokon. A mulatás élénk volt, ’s hogy a kis zömök, kiválo torku, fliegelmann, ki Bachusnak szégyenére nem vált volna, ket kulacs bort huzott ki titkos szekrényébül, – kedvük kicsapongo lett, ’s meg indult nyelvök vég nélkül ömleszté czukor édes nyelvük melodiáját. – Én köpönyegembe hátra huztam magamat, ’s ha expresso confensu választattam volna Olimpicussuknak – mivel tacite még is annak látszattak tartani – joformán néhányat ez Isteni Conciliumbul, egy két orára számkivetettem volna, hogy probálják meg a földön is vándorlásukat.

Toth Lipcsén minthogy a Valaha Vesselényi vára még épen áll ’s lakják – egynehány pillanatra felfutottam. A kapuba egy igen modos fiatalembert találtam – ki a várba vezetöm is volt – ’s utoljára hogy Carl graveurt is szerettem volna látni, ki a Körmötzi pör ota itt ül fogva, ennél is bemutatott – néztem ’s csudáltam munkáit ’s ö oly szíves volt hogy még pipával is meg kinált – mig végre ajánlottam magamat ’s egy lepedövel takart ajton kivezettettem – de nem keveset voltam meg lepve hogy erre egy igen csinos szobába ’s még csinosabb leánykák közt találtam magamat – az ugrás egy fogolytol ily három grátziák közé nagy volt, ennek a fogolynak gondoltam magamba nem rosz dolga lehet.

MTA_KIK_Kt_Foldr_4r_8_018

Azomban vezetöm mint egy utazot bemutatott a három Dámának, és elég szivességgel fogadtattam, ’s szép kérdésekbe öntött kivantsiságuk kevés üdö alatt, minden titkomat felfedezé elöttük.

Augu 22.

Breznobanya 5 m.

Ejfél volt már hogy meg érkeztünk Breznobányán, kotsi-szomszédom egy csizmadia ’s egyszersmind idevalo Polgar hálásra meghitt magához – én szegény elfogadtam a meg tiszteltetést – mellyet de megbántam! – az ágyrul mindent elöbb lehetett volna mondani, csak azt nem hogy tiszta – és még is hogy meg ne bántsam a jo szivü polgárt bele kellett fekünni – álmaim persze nyughatatlanok voltak, kis fekete gazdáim egy irgalmatlan contributiot vettek rolam alig szürkült tehát a regvel, már lábon voltam, ’s Hronitz felé siettem a híres vasöntést mely hazánkba eddig legtökéletesebb meg nézni. Másfél ora alatt kint voltam, de a kevés álom, a koplalás tegnap ota, meg gyengíték lábaimat ugy hogy a korcsmába egy tejes reggeli után lehajtván egy keveset fejemet hamar elszunnyadtam, ’s nem kevés neheztelésemre csak kilentz után ébredtem fel. Leg több vigyázatot és munkat kívan az egész vasolvasztásba ’s öntesbe melyet egy practicans sziveskedett per longum és latum magyarázn[i] mely a mint fövény ágya[k] etc. kész[ítés] majd fövény mintázás (Sandförmerei) majd lehmförmerei etc. neveztetik – egy ora várakozás mulva az öntést meg kezték egy schelmetzi bányába készülö vasutra rudakat, sött még kedvemért hogy a (Kunstgieserei) müvészi vagy mesterséges öntést vagy mitsoda nevet adjak neki) is lassam egynehány luxusféle dolgokat is öntöttek millyeket most már mindenütt láthat az ember, de itt már ritkábban öntenek, mivel a munka nem oly jutalmas.

Breznobánya egy oly exemplar a Városok országábul melynek kiadása legalább a 14 századra tétethetik – ’s ezért ha kiterjedése nem volna egy keveset nagy, meg érdemlené  hogy a Pesti Museumba állítotnék fel. – Ugy látszik, hogy itt a házak csak a fedelek kedvéért építtetnek, ’s csak quasi ex instinctu raknak egy két csekély falat miért rak alája – a négyszögü tágas piatzot kivéve a házak mind hosszába az udvarba nyulnak el, ’s igy a frontispicium igen jól osztathatik 4 részre, t.i. 2/4 rész a tetö, ¼ a kapu ’s végre a negyedik rész a valodi ház falai. – Eggyéberánt hatarai igen nagyok s erdeji egész Zolyom megyébe leg terjedekenyebbek. A Juhtenyésztés fő ága gazdaságuknak, tejébül készül hírés sajtjuk, mely mindazonáltal Klenotzon leg jobbnak tartatik husa közönséges eledelük ’s szöre ad öltönyt.

Murány  5

Zirtzrül 41½

MTA_KIK_Kt_Foldr_4r_8_019

Még ez nap Tiszolczra jutnom az essö mely Polhoránál áll nem engede szállám tehát, minthogy az egész házba egyse értett németül, unalombul körmeimet raghattam volna ha szerentsémre ugyan azon essö nem kényszeritett volna egy más urat is ide szállni – vatsora közt közelebbrul keztök egymást meg ösmerni, ’s hogy mutattam neki Murányba szolló ajánlo levelemet nem kis meglepésemre ö volt azon Frumm Ur kihez a levél szolt – Örömünk kettös volt ezen véletlen öszvetelen ’s minthogy másnap ö is Murányba ment, kocsisomat mindjárt vissza utnak eresztettem[.] Az itteni Vashok vagy Vashámor (hohofen) munkája tökéletességire nézve Hronitz után áll, de mint szépségére MTA_KIK_Kt_Foldr_4r_8_020 mint nagyságára (33 láb) azt valamint az egész környékbelieket fellulmulja az egy Koburgét Vöröskönél kivéve.

MTA_KIK_Kt_Foldr_4r_8_021

Uti Jegyzetek.

Harmadik füzet.

Muránybul –

Aug. 24.

Zirtzrül 41½ m.

Kirándulás a Királyhegye alá.

A regvel pompás volt, ’s vidám kedélyem egy örömtellyes napot igére ismét éldelnem. Az elköltt früstök után, mig a rendelt lovak elkészíttettek a házak sora szerent a porcellan fabrica felé egy kis sétalást tettem. – A levegö frissesége, a táj regényes bája, ’s viríto tekéntete az egész természetnek mellyel jotékony harmat fördejébül mosolygott felém mindenek felett oly boldoggá teve – millyenne csak az ily szabad ’s senkitül függö helyheztetésem egy egész ösméretlen világban, ’s meg gyözödésem hogy többen vannak kik valodi gyöngédséggel vesznek részt állapotomba fogékonnyá tehetett – kedvem ’s kedélyem különössen volt ez nap hangolva – ’s ezen érzések egész boldogíto hatalmokkal emelék mellyemet ’s mély hálát ömlesztének ajkaimrul, mig az elkészült paripák indulora nem intettek. – Muránynak fekvése igen regényes – a nevérül már ösméretes Murányi völgynek végében – mig Délnek a völgy folyta a szemnek elég tágas kilátást enged Böcze Jolsva felé – Ejszakrul egy magasan emelt hegyláncz csipke alaku szirt ékezeteivel egy félelmes sántzot emel ’s minden további elöhaladást korlatoz. – Nyugotnak Tiszolczra, Keletnek Rosnyora vezet egy a hegyeken által kanyargo ut. – Én lovászommal egy gyalog uton a hegy oldalán emelkettem lassanként fellyebb, míg sötét bozontos ’s néha oly meredek utakon, hogy gyalog kellett felkapaszkodnunk, a csinyált kocsi utra értünk. Egy egész legio Vörösköre menő szenes kotsit találtunk itt nyugodni; mink is követtük a példát ’s minekelötte tovább ugratnánk egy kis Salamit ’s kenyeret falatoztunk. A vashámorba (hohofen) semmi ujjat nem láttam – ’s minthogy az egy fertálynyira tovább fekvö kaszahámorba se dolgoztak, itt még kevesebbet lehetett profitirozni. De ez leg kevesebb gondom volt, nem ezekért, hanem a szep vidékért a Király hegye alatt jöttem ide, és e’ részben gazdagon meg is jutalmaztattam. A Kaszahámortul egy szép kedves völgyön fiatal fenyök közt jöttem ki egy tágas meg megvetett földterületre – elöttem éjszaknyugotnak Király hegye terült el ’s mogorva tekéntetü kopár kupjaival dominált le az egész vidékre – utánam délnek  MTA_KIK_Kt_Foldr_4r_8_022  mar[…] erdős hegyes vidék mellyen keresztül jöttem ide. Partjánál álltam ismét Garan vizének melly itt még csak csekély ’s csak gyermeki eröben halad tovább Pohorella felé ’s eddig többnyire utmutatom volt ’s ha el is tavoztam töle, hütlen soha nem voltam eránta, ’s mindég ismét visszatértem. – Most Breznobánya ota nem láttuk egymást ’s mintha kérlelni akarnám a kis duzzado patakot ültem le melléje, ’s élveztem a természet gyönyörét. Soha igy valami nem hatott reám, mint ezen ös, kopasz fejü Királyhegye, mely bizonyos nagyszerü vad meltóságba emelte az egész vidéket. – A Nap már magosan szált ’s közelgetett fö pontjához, mig Sumjatz felett Keletnek fekete felhök lebegtek ide ’s tova – Verseket akartam a nagy extasisba csinyalni, de a Musak nem segítettek ’s igy kevésre mentem – az vigasztalt: hogy a prokatorok eddig csak prosába allégaltak. – Egy jo ora folyásik vándorlottam a Garan mellett míg végre az Uj Koburgi Hohofen’t elértem ’s külseje, a nagy simmetria minden részeibe ’s a hozzá tartozando épületekbe gyönyörkötteti a szemet ’s also része a kementzének kalloföldbül Vackende kesz[i]tete[tt] hazánkba leg nagyobb, 44 láb magas – hat ájlinder fujója van – meleg levegövel – ’s a kerék mely ezeket hajtja vasbul van s ha jol emlékezem 130 mázsán fellűl – némellyek félnek hogy a hajto víz keves lesz ily nehéz kereket mozgásba hozni. – Készültek már a füttést meg kezdeni, ’s azért temérdek kocsit találtam mindenfelé kik szenet ’s terménk vaskövet hoztak ide – a szena hordás is még tsak most volt itt. – Míg én ide eljártam – lovászom kontomra jól felherpentett ’s danolva jött már elejbém a két nyugott paripával hogy meg látott – a velem hozott brinza volt ebédem – ’s hogy meg indultunk – Szegény Bela a Tatárfutásba jobban nem vágtathatott mint mi – Lovászom kinek bor palinka zugott fejébe a külső motust a belsövel egyensulyba akarta hozni, mindég elől volt én meg követtem ötet, mig a Murányi hegyekhez nem ertünk – ’s a Zámok (Várhegy) felé gyalog utra nem fordultunk – Utunk több helyeken olyan volt mint a dellelötti de változva gyönyörü rétekre akadtunk, mellyek itt a hegyekbe elszórva vannak – ’s a nedvtelt ragyogo füszönyegen ezrei a Magyar juhoknak legelnek egész nyáron – ’s csak a holeestével hajtatnak le a völgyekbe. – A murányi várnál hol valaha Schétzi Maria buzgott a haza javáért ismét meg álltunk, ’s minekutánna a valamivel alább epült kerüllö házba jo – de mily jo! tejet Úzsonnáltam az omladékokat néztem meg – A vár egy meredek sziklán épitve tsak éjszakrul enged közeljuthatást mint az omladekok mutatjak igen terjedelmes volt ’s nem lehet csudálni hogy minden ostromai szégyenbe maradtak, és csak egy Cupido nyila birt által hatni a magas falakon.

MTA_KIK_Kt_Foldr_4r_8_023

Gömör Vmegye

Augus. 25.

Gömör Vmegyérül már utazásom elött többeket olvastam, ’s most From egy mindenekrül jol értesitett Ur, avval még bövebben ösmértetett meg. A müipart tekintvén minden esetre egy Magyar Ország elsö Vmegyeibül; nem akartam tehát csak felületesen ált repülni rajta Muránybul Rozsnyora; hanem méllyebben is hatni keblébe, – annál inkább hogy az Agteleki barlangot ’s vissza Rosnyonak Sziliczet is meg láthassam. – Temerdek vásznot, gyolcsot szönek, posztot bört keszítenek papirost cserepet csinyalnak, – de mindannyi közt Fö kintse a vas, mely mint mennyiségére mint minémüségére elsö Magyar Országba; a nyers vas az olvaszto hutákbul kijöven – 75–80000 mázsa mennyiségre dolgoztatik fel 51 hámorba. – A Gömöriek általjába a bánya mivelöket 4 részre osztyák t.i. a Garan mentében (von dem Garan), Unio Concordia es eggyes privatok. – A Garan mentében Herczeg Coburg Kohari ki ezen éjszak nyugoti részet egésszen birja – az Unio társaság hámorai a Muranyi völgye Jolsva vize mentébe vannak elszorva. Concordia Kishonti kerületbe Rima víze szerént – és végre más eggyes birtokosok Csetnek és Jolsva vize mellett nevezetesbek ezek közt Gr. Andrassiak és Hámos ki leg pénzessebb embernek tartatik Gömörbe ezen hámorok temérdek fát emésztenek meg ’s ezért már szükébe is kezd lenni föképp Közép ’s déli része, köszén pedig távolsága miatt egy keveset drágán jön nekik. A két társaság még is oly hiányi viszonyba van hogy könnyen segíthet egymásnak – az Unionak van köve ’s nints erdeje elegendö – Concordiának erdeje elég de köve nints.

Az egész Vmegye igen hegyes, de vannak még is néhány szép ronái, vagy inkább völgyei – így a Muranyi s Rozsnyoi vagy máskép Sajo völgye mellyek Sajo Gömör felett eggyé olvadván szép ronába terjednek Putnokig a Bük erdöig Borsod megyébe. – Én erre vettem utamat ’s a tegnapi Urias kirándulás után, ma ismét bugyromat hátomon tovább sétáltam Böczének vagy inkább Revutzának mivel mind totok lakják. A hely csinos, ’s a piatzon állo nagyszerű korcsmaja MTA_KIK_Kt_Foldr_4r_8_024 […úgy emel]kedik a többi lakjai felett, hogy a leg szebb Urasági kastélynak beillene. Oly megszorulva Mimikám mint itt egész Utamba nem volt; meg akartam fördeni, de toth nevét elfelejtettem Murányba meg kérdezni – hiaba rajzoltam botommal a porba a kádat, ’s mutatván vodu ’s a bele ülést és mosdukodást – mert nem értettek, szerentsémre jött egy paraszt kotsin egy jolsvai Magyar asszony és utba igazitott. Kivel minthogy itt etettek és én is Jolsvára igyekeztem mindjárt meg alkuttam és ugy siettem a fördöbe. – Tele azon gondolattal hogy mentül elöbb végezzem fördésemet siettem ki a fertálynyi tavul fördö házba, és egy datem frisco voduval léptem be a leg közelebb szobába és vetköztem – már kész lettem volna a kádba szállni, de vizet még nem hoztak – várakoztam kiáltoztam – de semmi felelet – kimegyek tehát ’s éppen ekkor hoztak a vízet és fát jelentvén hogy mindjárt meggyujtyák – nevetnem kellett a gyors szolgálaton ’s felöltözvén visszatértem a korcsmába. – Jolsván mindent templom építéssel találtam elfoglalva – a Catolicusok egy egész ujjon dolgoznak az Evangelisták pedig a régit meg jobbítván egy szép tornyot építettek reá, – a korcsmába, hol 30 kr jot és sokat is ettem, találtam egy Gömöri torzsás bajszu parasztot, ki sört vitt haza, meg szollitottam tehát hogy venne fel kocsijára, de nem is felelt más alkalmatosság volt ’s minthogy a tegnapi nyargalás után lábaim kezdettek fájni gyalogulni nem akartam volna – egy itze bort hozattam ’s mellé declaráltam hogy akár akarja akár nem én kocsiján megyek Gömörig – csovállta fejét mosolygot a sárga fluidumra ’s nékem tetszett sylogismusom, mely szerentséssen megczáfolt lefolytába minden okoskodását. – Fél ora mulva már a sör hordon ültem – ’s mint egy Bachus néztem magas thronusombul az elöttem eröködö kis párduczokra. A Gömöri vámházbul a korcsmárosné volt utitársunk kinek éppen a szotlanság nem volt nagy büne – ő míg Gömörre értünk egy tellyes recensiót adott Gömör megyének minden Urairul kiket ö mind ösmér, joszágaikrul ’s minden leg kissebb viszonyairul, ugy hogy jollehet nem volt kellemetlen öt hallgatni, minthogy azon édes beszéd mely a Reformatusoknál találtatik nem kis mértékbe volt tulajdona, hogy szinte nekem féltenem kellett  MTA_KIK_Kt_Foldr_4r_8_025 köhögö revolutionarius tüdejét melynek organismusa n[em tudott a] szájnak megfelelni. – Igy az ut unalmait elkerültük ’s alig vettük észre hogy Gömör határába értünk, bajszos sugárzo Phobusunk is mindég nyiltabb ’s barátságossabb lett, ’s végre oly hatalmas affectio ragadá meg erántam hogy a kialkudott 10 garast se akarta elvenni, és hogy Gömörbe leszálltam a helyet meg nézni oly barátságossan kért hogy jöjjek ki a Vámházba hol még meg fog várni, hogy meg nem tagadhattam néki, annál inkább hogy a korcsmárosné is egy jo vatsorát és szállást ígért mivel ugymond az illyen speculalo Urfiákat (nem tudom mit érthetett a speculalo) minthogy oly sok szépet tudnak mesélni, ö igen szivessen hallgatja és szolgálja.

Gömör 5 m.

Augus 26

Sajo Gömör valamint egész Gömör Vármegyének helyei csinos tiszta helység Szent Iványiak Kastellyával, a hajdani Várhegy alatt szép ronán terül el mely innen egész Borsodik nyul el nevezetes sok szép cseresnyeirül melynek itt 14 neme van. Hogy kint megérkeztem már a fördö készen várt ezután a vatsora és ezután az ágy, melynek dagado dunyhái közt hív fuvarosomnak ki még eddig itt volt és iddogált egy itze bort adatván meg, csak hamar elaludtam míg ötkor a korcsmáros nem költött ’s utnak inditott Agtelekre. Ez és jövö napom leg terhessebbek voltak egész utamba, minthogy gyalogulnom kellett folyvást, ’s a nyargalás következéseit csak most érezvén lábaim, a fájdalomba szinte meg merevedtek minden léptemet egy szurás követte. Az ut rettenetessen huzodott ’s Agtelekik a szántóföldeken ’s híres Csellényi cser-erdö által egy nyaj juhon kívül pásztoraikkal egy lelket se találtam, míg szegény sántikálo erös negyedfél ora alatt czélt értem. Lakosai paloczok ’s példás durvaságukrul mindég jelessek fognak maradni emlékembe, valami Mithusba lehetne tenni, quasi az Istenek a barlang örzésére ily félelmes embereket rendeltek volna ide. A korcsmába semmit, még krumplit se kaptam, mivel mint mondák ök másnak nem föznek, irosvajat, tejet az egész helységbe nem kaptam, még kenyeret se utoljara a Rectorhoz is bementem ’s mint szegény Deák kértem egy darab kenyeret – felesége szép volt az igaz[.]

MTA_KIK_Kt_Foldr_4r_8_027

Aug. 27

[...] 21 m.

Zirtzrül 52 m.

Erröl a Geographiakba eleget lehet találni, de rácz ember ide jön semmit se lát. A püspöki lak valaha Jesuiták épülete egy csinos privát ház de nem egy oly Méltoságnak valo a Gymnasium es Lyceum meg el van gyugva hogy alig akadtam reá. Edénygyárt már láttam, papiros malmot is, de még is meg néztem a szalma papiros kedvéért mely itt keszíttetik ha nem volt volna oly igen távol a Várostul Bányája sok van és híressek piskoltzrul és kénesörül.

Egy ora alatt kész voltam Rozsnyo minden nevezetességeivel és minthogy magam voltam, hogy el ne unjam magamat, avval a reménnyel hogy Váralján is kapok ebédet – minthogy tegnap elött vatsora ota nem ettem meleget – tovább mentem. – A tájék nem oly festöi ugyan mint a Sajo mellet, de azért kellemetes és Krasnahorka vára egésszen ép és tornyaival ékesített kinézésével életet önt az egész vidékbe. Egy tekeformáju hegycsucson áll ’s építöi Hussiták voltak – most Grof Andrassi tulajdona bellöl mindazonáltal már pusztulásnak megy. A korcsmába megcsalottam, tojáson kivül nem volt semmi, a két református korcsmába hol halotti torra keszültek, plane nem akartak semmit hallani sött még bugyromat se engedték letenni. A hévség nyomaszto volt ’s a sugarak szinte égettek, a verejték kalapomon szivárgott által – ’s hozzá még az átkozott nyargalásnak oly kellemes reminiscentiája ’s minthogy gyalog uton jártam, a meredek járás hegyek ellen – valoban Criticussabb napom e kettönél nem volt. A pacsai hegyrül (Kvitfunen Lung) egy hegytenger nyul el a szem elött, ’s a számtalan csucsok és ékezetek közt a Murányiakat is láthatni. –  Utközbe több társokra akattam ezekkel tehát Szomolnokik mentem mivel ennyire magam nehezen resolváltam volna magamat egy nap.

Szomolnok  4 m

Augus. 28.

Szomolnok egy borzaszton mély ’s szük völgybe, már regényes utja miatt Rosnyorul meg nézést érdemel, legalább lehet igy kepzete az embernek az valodi hegyes életrül, mily szép kellemetes sétálásokat kell nékik tenni ha eggyik falubol a masikba akarnak menni illyen helyeken nagyon jo volna a magyarok közmondásával élni: egy kis darab ut hegynek ’s egy kis darab ut völgynek, – legalább az utas meg nem ijed töle, ’s azt meg nem kérdi hogy millyen a hegy vagy völgy! – Zipser ki correspondeal Friedrick August Szászok kirallyaval  MTA_KIK_Kt_Foldr_4r_8_028 [...] készitett neki Magyar Országon – a többi közt Beszterczérül Körmötzre gyalog a hegyeken által mennyen, hogy kérdé Friedrich az okát – felelete volt: tapasztalásért, hogy ösmérje az illyen hegyi excursioknak örömeit is. – Ha valakinek ugyan ezen kivánsága volna, ha Beszterczénél nem, itt is megprobálhatná nota bene a gyalogutakon* – A korcsmába elsö szavam volt paprikás csirke – hogy van é – azután pedig szoba – a csirke jo ízü volt, s’ én már azon gondolattal requiescam in pace vetköztem hogy lábvizet hoztak, ugymond a korcsmárosné látta hogy nagyon el vagyok fáradva azért csínyáltatta frissen.