Nem tudom, ismeretes-e Önnek az, hogy a 40 dukát, amelyet 1839-ben a Németországba utazásomhoz Öntől kaptam, az egyetlen anyagi eszköz volt, amellyel Stockholmig jutottam, és amellyel az egész elkövetkező életem irányát megalapoztam. Megértettem, hogy ez a pénzbeli érték több annál, mint amit általában felhasználnak; hogy egyszer majd az utazásom történetét teljes részleteiben megjelenítve bizonyítanom kell. Egy emberre, akinek olyan története van, mint amilyen az enyém, a haszonlesés szokásos mértéke nem helyezhető rá. Tehát rátérek a kérésemre, amelyet Apát úr, Önhöz intézek. A múlt hónap közepe óta a munka folyamában vagyok, azt remélem, még az idén készen leszek az utazásom azon részével, amely az országok összehasonlító néprajzát illeti. Reden báró levele Bécsből arra szólít fel engem, hogy utazzak oda azért, hogy [beszéljek] vele a földrajzi munkáimról, amelyekről ő július 1-jén az ottani földrajzi társaságban igen részletesen akar beszélni. Az orosz Urál-expedíció munkái, amelyeket Reden báró elküldött nekem, elkerülhetetlenül megkívánják, hogy Bécsbe menjek, és hogy az általa július 1-jén tartandó előadáshoz az utazásom eredményeiről, amelyek most annyira eklatánsnak mutatkoznak, tárgyaljak vele; a gazdag gyűjteményében néhány anyagot is találhatok, amelyek megtekintése szükséges volna a munkáimhoz, hasonlóképpen, hogy Marienbadból egy rövid kirándulást tegyek Berlinbe, ahol minden Oroszországra vonatkozó dologgal – az újakkal éppúgy, mint a régiekkel –  szembesülhetek.

Közel vannak hozzám a kiadványok, melyek a munkáim befejezését és kiadását szükségessé teszik. Egy emberre, akinek olyan története van, mint az enyém, a haszonlesés szokásos mértékét nem helyezhetik rá. Ha ennélfogva egy kérést intézek Önhöz, nem akarom megfosztani Önt azoktól az eszközöktől, amelyek az Ön szent céljaihoz szükségesek, csupán oly messzire mehetek, a bizalom mellett, amely éppúgy az Ön személyes szokásának vonatkozásában, ahogy a támogatásra való hajlandóságában is minden jó benne rejlik, hogy nem gondolok valamiféle istenkáromlást elkövetni, ha arra kérem Önt, hasonlóképpen, mint az utazásom kezdetén, úgy most annak befejezésekor is legyen segítőkész irányomban. Itt mellékelem az adóslevelet, és a világosabb határidejével – ha lehetőleg előbb is, mint a szavának embere – ki fogom váltani. Hogy egy ilyen összeget kérek, annak az oka az, hogy még a Marienbadba való elutazásom előtt elkerülhetetlenül rendeznem kellett egy adósságot. És hogy a Marienbadba utazásom lehetővé tételéhez, amiért ehhez hozzá kellett kezdenem, nem fogja nekem hátrányként felszámolni, ha figyelembe veszi, hogy ha már az egészségemet a nehéz helyzet és a munkák következtében el kellett veszítenem, kötelességemnek is kellett éreznem, hogy mindent megtegyek ennek helyrehozataláért.