Az életem csendes és magányos. Elégedett és boldog. Legfeljebb az tudnám mondani, hogy az érzéseim nagyon is mollként hangzanak. Azonban ez elviselhető. Ezt a hangfajtát igazán nagyon szeretem. A természetben tudatosabban – kevésbé hónapban, mint nagyobb szakaszokban – élni, ami bizonyára természetes és ezért uralkodó. A „nagyon is” csak hiányzó egyensúly. De ez csak a harc – amely minden következményeivel elviselendő. Ez szükségszerűen következik a közösség egyéniséggel való harcából. A magasabb felfogóképesség, amely azonos minden természetben működő erővel, meg van nyílva, az ösztön szerint vesz emelkedő lágysággal. Minden kialakulás – ezen áll, ahogy a művészet és az erkölcs, és a mindig növekvő fogékonyságnál szerencsés elfeledkezni magunkról és ugyanebben felkelni és lenyugodni. Itt száll szembe az egyéniség megtartó ereje. Gazdag, sértő állapottal vonja össze a lényének korlátjait és formáit, és minden formájában kijárt hasonlóságot, és minden láthatatlan eset megtestesülését nem káoszban vonja össze. Egy egészen a leggazdagabb harmatban felszállt világ vagy táj tűnik el egy ködös képhez hasonlóan, és semmilyen vezérfonal, az emlékezésnek legcsendesebb vonása sem marad hátra. Újabb ösztönzések jönnek azonban, és új élet és új keletkezés kezdődik ismét, így megy egyre, amíg sokszoros körök után végül, ha ez annyira biztos, az egység és a kiegyenlítés pillanata következik. Az ellentétes hatás révén már mindegyik győzött és átalakult. Az előbbi megfelelő korlátozással és formával esik meg, utóbbi eleget meghagyva és puhán. A belül látó és érző szellem nyomán mindenhonnan betekintést és hozzáférést talál, és az ellentétes igények és hajlandóságok olcsó közvetítőjévé válik, inkább tehát túl sok puhaságot, azzal aztán a kedély szenvedését is, de másrészt sok örömet is, amelyet nekünk az ötletek vele összekötött gazdagsága nyújt. Amikor a szilárdságot, ami a felfogóképességnek a vele összekötött süketségével, melyet (korábban oly gyakran bekövetkezett nálam) én csak túl jól ismerem, azon megszeretett élvezetek nélkülözésére kényszerít minket.