Kunik

Kedves Barátom!

A barátságos emlékezésért, mellyel az előző évi kérésemet megtartottad, a legszívélyesebb köszönetemet mondom neked. A május 20-án kelt leveledet, amely a legörvendetesebb módon megérintett engem, elsőre a szenvedő állapotom miatt a következő hónap folyamán nem válaszoltam meg, és később akartam magamnak azt a megelégedést nyújtani, hogy a válaszommal egyúttal a gyógyulásom hírét is eljuttatom számodra. Most, a január 20-án kelt leveled következtében ilyen hírt még nem adhatok neked, mégis azt mondhatom, hogy az állapotom előző március közepe óta javult, az idegi túlfeszítettségből meglehetősen felszabadultam, és nemsokára majd kellőképpen a hivatásomnak szentelhetem magam.

Hogy von Köppen úrnál akadt néhány példány a térképemből, és ő volt olyan kegyes ezeket átadni nekem, igazán nagyon megörvendeztet, és kérem ezért a legelőzékenyebb köszönetemet mondani neki. Hartleben az itteni könyvkereskedőm, és kérlek téged, hogy a csomagot a lipcsei Voss és a pesti Hartleben címe alatt juttasd el hozzám. A szállítás költségeit majd Hartleben fogja rendezni.

A Hofmann-féle utazás[1] megjelenésének nagy érdeklődéssel nézek elébe, és mohón várom, hogy a rajzuk eltéréseit az érintett vidékeken a sajátommal való összehasonlításban áttekinthessem. Ez alkalommal nem hagyhatok észrevételt említetlenül. Emlékezni fogsz rá, hogy Köppen és Struve urak felszólítására a földrajzi anyagaimat rendeztem, és a Földrajzi Társaság uráli expedíciójának lehetséges használatára átadtam, még ha csüggedten is, de örömteljes készséggel tettem ennek eleget. Hogyan jön az, hogy az említett Társaságnak a munkámért, amelynek egésze a birtokukba került, és abból a részemre csupán néhány csekély példány lett rendelve, eszébe sem jutott köszönetet mondani nekem, azt fel nem foghatom. A 100 dukátos összeget, amelynek a 10 heti munkám alatti tartózkodásom költségeit kellett fedeznie – hálám bizonyítékát adva a gyakori támogatásért, amelynek Oroszországban részese voltam – örömmel használtam fel, úgy mégis illendő lett volna, hogy megint válasz gyanánt köszönetet mondjanak nekem. Bizonyos formaságok elmulasztása a visszájára válik az érintettek számára, és hogy az említett Társaságnak lett volna ilyen szándéka, azt még csak feltételezni sem vélhetem. Most ott a Társaság bizonyára meg lesz győzve, hogy a munkám egyrészt lelkiismerettel készült el, másrészt ezen keresztül alkalmasint némi segítséget is nyújtott az expedíciójuknak a tájékozódáshoz és a szóban forgó vidékek könnyebb áttekintéshez, ezáltal illő volna az alkalom, hogy pótolják a mulasztást, és bizonyára Hofmann sem fogja említés nélkül hagyni ugyanezen térképet a saját minőségében, mivel ezt az expedíció magával vitte.

Azt hiszem, adós vagyok azzal, hogy eme észrevételeket közöljem neked azon kéréssel, hogy ugyanezeket légy olyan jó Köppen és Struve akadémikus urakkal is közölni, tudomásukra hozni. Az életemről és az élményeimről azon idő óta, amikor láttuk egymást, egy másik alkalomra hagyom, hogy részletesebben írjak. Most, 1850-ben az itteni egyetemi könyvtár első őrének neveztek ki engem. Az állásom kellemes, és az irányzataim a nyelvek vonatkozásában a nemzeti tudományunk férfiúi által nagyon kevéssé voltak elismerve és számításba véve, és örülök a nagyon becses emberek barátságának.

Amennyiben volnál olyan jó néhány sorral megörvendeztetni engem, úgy híreket kérek Baer felől, akinek a leghívebb üdvözletemet akarom mondani, a családja felől, úgyszintén Köppenékről, von Schiefner asszonyról és Sjögrénről, akik iránt mindig hálával kötelezettnek érzem magam a hírért, amelyet egyszer eljuttatnak hozzám. Kérem üdvözletemet átadni Schmidtnek, aki alkalomadtán elfoglalja az állását a tárgyalásokon?

A Földrajzi Társaság füzetének egy példányát Köppen úr talán majd meg tudja szerezni és legkegyesebben a térképekhez mellékelni.  A magyarázatok[2] eredetijét bizonyára elvetették? Egyébként szívesen kapnék belőle.

[1] Az Orosz Földrajzi Társaság által szervezett, Ernst Hofmann ezredes által vezetett északi-uráli expedíció, amely 1847–1848 között zajlott, illetve 1850-ben, amikor a tagok kiegészítés gyanánt még egyszer visszatértek a terepre.

[2] Reguly nagy uráli térképének magyarázatairól, melyeket a Köppen akadémikusnak írt levelében adott közre, és amelyek az Orosz Földrajzi Társaság közleményében nyomtatásban is napvilágot láttak.