Méltóságos Úr!

Mivel a munkáim befejezését követően az Önök városát most elhagyom, kötelességemnek tartom, Méltóságos úr, a legelőzékenyebb köszönetemet teljesíteni a különféle segítségnyújtásokért, amelyekkel Ön a mordvin tanulmányaimat volt olyan jó támogatni. Egyúttal veszem magamnak a bátorságot, a mordvin fiatalember elbocsátásakor, aki eme 4 hónap alatt tolmácsként szolgált nekem, ügybuzgalmának  és különösen jó véghezvitelének elismerésében ugyanőt az Ön kegyes jóindulatának a leghívebben ajánlani.

Ezzel nyújtom neki hálámnak legbeszédesebb bizonyítékát, mivel remélem, hogy ő a távolabbi szolgálatainál talán számolhat majd kegyességekkel.

A legkiválóbb tisztelettel van becsületem lenni,

Méltóságos úr egészen hű szolgája,

A. v. Reguly

Nyizsnyij Novgorod, 1845. november 7.