Gräfenberg, 1847. augusztus 21.

Legdrágább, legkedvesebb Apám!

E hónap elsején abbahagytam a vízkúra használatát. A nagy izgatottságot, amelyben 5 hónapig egyfolytában benne voltam, most már – amikor megkíséreltem megnyugtatni és szellemileg összeszedni magam – egy olyan ellazultság követte, hogy kevés kivétellel azóta minden napomat az ágyban fekve kellett töltenem, mivel a legcsekélyebb mozdulatok is fejfájást idéztek elő nálam. Reggelente és esténként csupán egészen kis sétákat tettem, mivel félig hideg fürdőt vettem. Csak két napig éreztem magam elég jól, amikor hirtelen – nem tudom, hogyan – három nappal ezelőtt a régi reumám ismét beállt a fejemben (ebben a száraz, enyhe és meleg levegőben, ami most nálunk van!). Így aztán mégis beteljesülni látszanak az aggodalmaim, hogy Priessnitz csak a vérrel kapcsolatos, de nem az idegi eredetű megbetegedések gyógyításához ért. Gyakorta felhívtam a figyelmét arra, hogy a szenvedő testi állapotom az idegeim betegségének és gyengeségének tudható be, és hogy ezért – mint a gyengélkedésem előbbi okát – az idegeimet kellene megnyugtatni és megerősíteni; az volt a kifogása, és az is maradt, hogyha a test megerősödik, az idegek is erősödnek, és ezért eme felfogás szerint kellett folytatnom a megerőltető és ingerlő kúrámat, hogy felerősítsem a testemet. Ezt aztán látszólag el is értem, és miután megteszem az első kísérletemet, hogy megnyugodjak (még korántsem jelenti azt, hogy szellemileg tevékenykedjek), a testem utána ismét visszaesik a régi fájdalmába.

Ha volna rá lehetőségem, még ma búcsút mondanék Gräfenbergnek és elindulnék Önökhöz néhány napra, és utána egy másik gyógyvizes intézetet keresnék fel (hogy egy 4 hetes könnyű, megnyugtató kúrát tegyek). Schedel azt írta, hogy legközelebb küldeni fog nekem egy összeget, de még semmit nem kaptam, és nem is tudom, hogy ez csakhamar meg fog-e történni. Amennyiben Önnek lehetséges volna, legkedvesebb Apám, hogy 130 vagy 140 forintot küldjön nekem, úgy lehetővé tenné számomra, hogy megspóroljam azt az időt, amelyet egyébként itt kell elvesztegetnem. Egy részét hamarosan vissza tudom fizetni. A levele kézhezvételét követően aztán rögvest hazautazom Pozsonyon keresztül. A személyemben még egy teljesen egészséges ember látszatát találja majd, azonban nem a képességek szerint.

A térképemet az Északi-Urálról néhány nappal ezelőtt elküldtem Schedelnek. Kunik itt volt 4 napig.

Csókolom a kezét Önnek és a Mamának, sokszor csókolom Julit, Bertát, Lacit és Tónit[1] – a mielőbbi viszontlátásig.

Az Önök hűséges Tónija

[1] Korizmics László és Reguly Julianna fia, Reguly Antal unokaöccse.