Raifai kolosor, 1845. április 2.

Mélyen tisztelt Államtanácsos Úr!

Miután március 22-én este az arhijerejnél jártam, 23-án egy tőle kapott ajánlólevéllel a raifai kolostorhoz utaztam (Kazanytól 30 versztre), ahol a cseremisz lexikális munkák találhatók az archimandritánál. Ő átadta ezeket nekem, és mivel egy jó tolmács is akadt itt egy közel fekvő cseremisz faluból (10 versztre innét), így lakhelyet itt a kolostorban választottam, mivel ennél nyugodtabb, munkára alkalmasabb helyet, nehezen találtam volna. És most itt fogok lakni, míg a cseremisz munkáimat be nem fejezem, vagyis körülbelül május elejéig, ameddig az utak járhatóvá nem válnak. (A részemre szóló leveleket, kérem, mindig csak Kovalevszkij professzornak címezzék.)

Mivel az 1842-ben kiadott Oroszország postatérképén[1] kívül nincsen más térképem, és ez sem annyira elégséges a mostani foglalatosságaimhoz, így veszem magamnak a bátorságot, hogy megkérjem Önt arra, küldje el számomra a Kazanyi, a Vjatkai, a Nyizsnyij Novgorod-i, a Szimbirszki, a Penzai és a Tambovi kormányzóságok térképét. Mivel Ön most bizonyára nagyon elfoglalt, így Kunikot kérem meg a vásárlásra – csak legyen olyan jó, és adjon neki pénzt az én kasszámból.

Ugyancsak érdekemben állna, hogy Latkin, Keyserling és Krusenstern uraknak az Északi-Urálról készített munkáit is kézhez kaphassam.

Castren úr most éppen Kazanyban van, ahogyan azt Fuchs államtanácsos úr leveléből megtudtam, amelyet ma kaptam meg. Ily módon igen elégedett vagyok, hogy nem tartózkodom Kazanyban, mert a vele való találkozás ott elkerülhetetlen volna, és ez annál inkább kellemetlenül érintene engem, mivel Tobolszkban teljes szívélyességgel viseltettem iránta, és ő a maga részéről a barátságomat olyannyira igénybe vette, hogy ezek után csak egy Júdás tudná megtenni azt, amit ő tett. Egyébként ezt már el is felejtettem. Annak viszont nagyon örülnék, ha az ő zürjén grammatikáját láthatnám; amennyire a tudományos álláspontját ismerem, ez nem áll Sjögrén úré fölött – az eddigi munkáiban épp olyan kevés tehetséget véltem felfedezni, mint Sjögrén úr finn (vagy történelmi) műveiben. Ahogy Fuchs írja nekem, cseremisz nyelvvel is akar majd foglalkozni.

Nagyon köszönöm Önnek, hogy írt a mi Akadémiánknak Pestre, és tájékoztatta őket a várható visszatérésemről. Az Ön jóságos gondoskodása mindig rögtön megmutatkozik. Ön oly sokat tett értem, aminél még egy apa sem tudna többet tenni – és ezért bántott annyira engem, hogy a levelek szerencsétlen összekavarodása és egyéb körülmények oly sok kalamajkát okoztak Önnek.

Az egészségem – amely az ideutazásom során, egy lázroham következtében csak még inkább romlott – két napja lényegesen javul, kezdem magam kipihenni. A kolostor nyugalma és csendje nagyon jótékonyan hat rám.

A szolgálómnál sok ingóságot hagytam hátra – az összes könyvemet és papíromat, meg több ruhadarabot. Ezek még nála vannak, vagy esetleg Halpert úrnál.

Ajánlom magamat az Ön kegyeibe, és maradok a legnagyobb hálával,

legőszintébb szolgája,

Reguly

Kedves hitvesének kézcsókom, Frähn és Schmidt uraknak a legőszintébb üdvözletem.

Pétervárott nagyon rövid ideig fogok tartózkodni, majd visszatérek Magyarországra. Nagyon szívesen foglalkoznék még a csuvas nyelvvel is, mielőtt Kazanyt elhagyom – azonban még nem tudom, hogy ezt az anyagi eszközeim lehetővé teszik-e. +

+ a csuvas szótárt a szerzője bizonyára a napokban küldi meg nekem.

[1] Oroszország 1842-ben megjelent postatérképe két részből áll – az egyik a birodalom európai részét, míg a másik az Urálon túli területeket szemlélteti. A Reguly birtokában lévő első rész pontos címe a következő: Почтовая карта Российской Империи. Изданная Почтовымъ Департментомъ по новѣйшимъ свѣдѣніямъ, доставленнымъ отъ мѣстныхъ Губернскихъ Начальствъ; принадлежащая къ дорожнику. Часть 1, содержающая всѣ внутреннiя губернии и области, Великое Княжество Финляндское и Царство Польское. С^т Петербургъ, 1842 года. Гравирована и Печатана при Военно-Топографическом Депо.