Kazany, 1845. március 23.

14)

Mélyen tisztelt Államtanácsos Úr!

E hónap 19-én megérkeztem Kazanyba. Tegnap este az a nagy öröm ért, hogy megkaptam mindkét, február 28-án és március 11-én kelt levelét, melyeket tegnap adtak le Kovalevszkij úrnál.

A kazanyi tartózkodásom körülbelül május közepéig fog tartani; tegnap reggel az itteni főkormányzó ajánlólevelével voltam az arhijerejnél, aki megígért számomra minden olyan segédeszközt, amely a cseremisz és a csuvas nyelvek tanulmányozásához itt megtalálható, és meghívott magához ma délután 6 órára, hogy ezeket átadja nekem, és hogy bemutasson engem az ezekben a nyelvekben járatos papoknak, akiket ígérete szerint ugyancsak el fog hívni magához. Remélem, hogy május közepéig vagy végéig elkészülök a szavak átírásával és németre fordításával, és következésképpen utazok tovább, mivel eme nyelvek részletes tanulmányozásába – több okból kifolyólag – nem könnyen bocsátkozhatok bele addig, míg a vogul munkáim nincsenek befejezve és kinyomtatva.

Egyébként azok a remények, melyeket Önnek az előző tartózkodásom idején, itt Kazanyban, a finnicizmus gyors fejlődésének lehetőségéről kifejeztem, meglehetősen közelinek tűnnek a valósághoz, mivel a cseremisz és a csuvas nyelv érdekében végzett itteni előmunkálatok jelentősek. Ami a permják nyelvet illeti, egy 3000 tételből álló szógyűjteménnyel rendelkezem, a votják nyelvhez is van egy kis gyűjteményem a grammatika mellett, így hát csupán a mordvin nyelv nincs még felfedve lexikálisan.

Az ittlétem céljára, kérem, küldjön egy kis támogatást abból a pénzből, amelyet Ön a jóságos előrelátása révén megőrzött nekem. Drága itt az élet. Négyszáz rubelnyi utalványra volna talán szükségem, mivel egy kis pénztartalék sohasem árt. A pénzt vagy Vater úrnak, vagy Kovalevszkij úrnak, a mongol nyelv professzorának szíveskedjen címezni. Nagyon szeretném, mélyen tisztelt Államtanácsos úr, hogy még a külföldre utazása előtt találkozhassak Önnel, ezért kérem, értesítsen engem az elutazásának időpontjáról.

A vogul fejmintákat Felkner úr, a kusvai nacsalnyik a karavánnal fogja elküldetni. Ezeket az Akadémiához címeztem meg – hozzáfűzve: «à remettre à Monsieur de Baer»[1]. Négy gipszlenyomatról van szó és két koponyáról «in natura». Fogok majd itt készíteni néhány cseremisz és csuvas lenyomatot is.

Volna még egy külön kérésem: van Gottlundnál, Helsingforsban egy kis könyvtáram, amelyet hátrahagytam nála; szeretném, ha ezt most Pétervárra szállítanák át, ami gőzhajóval nagyon könnyen megtehető. Mivel azonban Gottlund úrnak nagy a családja és kevés a fizetése, és ezért nem tud pénzt előlegezni, így arra kérném Önt, hogy küldjön neki 70 rubelnyi utalványt a szállításhoz. A könyveket, gondolom, szokás szerint meg fogják állítani a vámon, átvizsgálás céljából, ami csak gyötrelmet és vesződséget okoz, de ha az Akadémiának címeznék ezeket, úgy eme vizsgálatok és revíziók elkerülhetők volnának.

Ajánlom magamat a kegyeibe,

legalázatosabb, leghálásabb szolgája

Reguly

[Utóirat]

A nagyságos hölgyeinek kézcsókom. Frähn és Schmidt uraknak a legőszintébb üdvözletem, éppúgy az összes többi ismerősnek is.

[1] à remettre à Monsieur de Baer: átadásra Baer úrnak (franciául).