Kazany, 1843. október 27.

Mélyen tisztelt Jótevőm!

Az utam folytatásáról csakis kedvező és örvendetes dolgokat tudok Önnek mondani. Kazanyban nagyon sok mindent találtam, ami az érdeklődésemnek való, és a legnagyobb megelégedettséggel utazom tovább ebből az érdekes városból. Noha kétszeresen vétkeztem Ön ellen, részben a hosszú (10 napos) ittlétem miatt, részben pedig az érdeklődésem végett, amelyet itt a – nem éppen a vogulokhoz kapcsolódó – nyelveknek szenteltem, ezt azonban a jó eredmények okán Ön meg fogja nekem bocsátani. Nyelvtudományi szempontból itt 4 lexikális művet találtam (3 a cseremiszekhez, 1 a csuvasokhoz fűződik, és mind igen tökéletes), amelyekből a visszatérésem idején nagyon könnyen ki lehetne dolgozni egy elfogadható szójegyzéket a cseremisz és a csuvas nyelv számára. Néprajzi tekintetben ugyancsak sok érdekességre leltem, és ami a finn(ugor) hely- és személynevek lexikonára vonatkozó tervemet illeti, a cseremisz és a csuvas részt itt alkalmasint szerencsésen el tudom majd készíteni, a kormányzó ehhez minden segítséget megígért nekem, és magam is meg vagyok győződve arról, hogy ez éppenséggel nem annyira borzasztó munka.

Von Baer úr, a papság körében itt sok erő szunnyad tétlenül – és nem éppen a jó szándék hiánya miatt; ezek az emberek hajlandóak volnának dolgozni, itt csupán a vezető szellem hiányzik, ha volna itten valaki, aki az egyes tevékenységeknek a kellő, hasznos irányt adhatná, a szórványos erőket egyetlen célra összpontosítaná, ez itt rövid idő alatt nagy nyereséget hozhatna. Ha az anyagi eszközeim lehetővé tennék, hogy az Urálból való visszatérésem után néhány hónapot itt tölthessek, akkor biztosan nagyon sokat tudnék tenni a cseremisz és a csuvas nyelv érdekében. És eme analógia mentén, bárcsak a fennmaradó szemináriumokban is – ahol finn(ugor) nyelveket adnak elő, mint pl. Permben a permjákot, Vjatkában a votjákot stb. – hasonló előmunkálatokra számíthatnánk ezeknek a nyelveknek a javára! Micsoda meglepő fejlődést vehetne a finnicizmus rövid időn belül! Milyen gyorsan összegyűlhetnének a finn(ugor) nyelvek teljes összehasonlításához szükséges anyagok! – Ha csupán Ön, Államtanácsos úr, elegendő tőkét tudna nekem intézni a követségünknél, akkor könnyen megeshet, hogy gazdag anyagokkal térhetek haza.

Az utazásom gyötrelmeiről eleget tudnék Önnek mesélni, amíg eme kínpadokon ülök, ahogyan ezeket a szekereket lehet nevezni, de mihelyst megszabadulok tőlük, el is felejtem mindegyiket. Nyizsnyij Novgorodból kényelmesebb utazásra készültünk, a Volgán akartunk Kazanyba eljutni, azonban az ottani postafelügyelő egy olyan hajóst ajánlott nekünk, aki még soha nem járt a Volgának ezen a szakaszán, így 3 nap alatt csupán Makarjevig értünk el (75 versztre), és ezalatt háromszor futottunk fövenyre (jóllehet a víz állása a szokásosnál 1½ öllel magasabban volt), másfél napot töltöttünk el így, a kenyeret leszámítva minden ennivaló nélkül, és a tea készítéséhez szükséges szenünk vagy tűzifánk sem volt.

Megvan az a rossz szokásom, hogy a levélírást mindig az elutazásom előtti utolsó pillanatra hagyom; ezen változtatnom kell, hogy a jövőben jobb és pontosabb tájékoztatást adhassak az utamról.

Az itteni tudósok közül különösen Kovalevszkij ismeretsége bír számomra nagy értékkel. Egyes urak még a kíséretüket is felajánlották nekem arra az esetre, ha a visszatérésem után itt a cseremiszek és a csuvasok meglátogatására vállalkoznék.

Az időjárás az egész ittlétem alatt nagyon kedvezőnek bizonyult, száraz, világos, szélcsendes napokkal, hó még nem esett, de már néhányfokos hideg volt. Az út állítólag nagyon rossz, fagyos, göröngyös. Megvolt rá a reményem, hogy Permig ismét lesz egy útitársam, egy tiszt, de az ő utazása most akadályokba ütközik, helyette viszont adódott egy másik tiszt, aki Malmizsig velem utazik. Most már egyre közelebb jutok a célomhoz! És ha netalántán az úton rövid ideig vesztegelnék valahol – abban az esetben, ha találnék egy tanult votják papot – és ha Permben is időznék talán egy hetet, még úgy is meglelném jövő hónap 20-áig a vogul hajlékomat valahol a Szoszva mentén.

Hogy a vogul urak és hölgyek figyelmébe ajánljam magam, ma bőségesen felszerelkeztem különféle üveggyöngy- és ólomékszerekkel, éppúgy mint pipákkal, késekkel, ollókkal stb. Csak legyen szerencsém hozzá!

Ezt az Akadémiának címzett levelet, kérem, juttassa el a követségünkre, fontos volna, hogy minél előbb odaérjen – törekedtem arra, hogy elsőre jó benyomást keltsen, és elegendő érdekességet nyújtson.

Kérem a kegyeit és jóindulatát, Államtanácsos úr! Ne haragudjon, ha esetleg kellemetlenségei származnak miattam. A szorgalom nem fog hiányozni a munkámhoz! Kézcsókom a nagyságos asszonynak és üdvözletem az összes ismerősnek.

Az Ön legőszintébb, leghálásabb szolgája

Reguly

Most este tíz óra van, és ebben a pillanatban utazunk tovább – ezeket a leveleket hátrahagyom a vélelmezett útitársamnak, aki majd postára adja őket.