Reguly Antal született Veszprém vármegyei Zirc mezővárosban július nyári hó 11-ei 1819-ei évben, ahol is atyja uradalmi ügyviselő. Deák tanulmányait kezdette vala ugyanott nagys. tszt. Rezutsek Antal ciszterci rendű szerzetes pap. Mostani egri konvent perjele. 1828/9-ei évben Székesfehérvárra a ciszterci szerzet növendékintézetébe jutott főtiszt. Zirc–Pilis–Pásztói Apát úr kegyességéből 1. osztályú nyelvtudományi tanodába, ahol is a négy osztálybélit n. tisz. Faddy Kristóf professzor úr alatt végezte; a retorikát is ott hallgatta n. t. Szabó Pius professzora lévén, a 6. iskolára Nagyszombatra ment professzora volt n. tisz. Skutyil Kelemen sz. benedeki szerzetes pap. A bölcselkedési tanulmányokat Győrött hallgatta, professzorai voltak n. tiszt. Bresztyenszkÿ Adalbert mostani fő tiszt. tihanyi apát a mértanban, n. tiszt. Maar Bonifacius a történelemben, kik alatt 1. jeles volt, n. t. Orsonics János a fizikában, Stanke Leander a logika és metafizikában, n. t. Molnár Titus a hittanban, és Tektes Fessl Ferenc a magyar nyelvtanban. Törvényi tanulmányait a pesti egyetemen három év által 1839-ei évben végezte. Utazási szándéka elöljárói előtt tudva lévén, azon kedvezést nyerte, hogy siettetése végett legelső tehette le próbatételeit, az utazási öt hónapra szóló levele méltóságos Uzovics János n. méltóságú helytartói tanácsnok és egyetemi direktor úr által neki átadván, onnan azonnal, haza se menvén Pozsony, Bécs, Prága felé vette útját. Stockholmba érkezvén a királyi könyvtár látogatása alkalmával a főkönyvtárnokkal beszédbe eredvén, ki is a magyar és finn szavak hasonlatosságait fejtegetvén a finn nyelv tanulására és magyar közti hasonlatosság nyomozására bírni igyekezett, és annyira gerjesztette vágyát, hogy egynéhány nap múlva Finnia fővárosából, Helsingforsból érkezett atyjafiával csakugyan el is ment, így támadván benne a vágy magyarok eredete utáni nyomozódásra. Helsingforsban az egyetemi rektor és professzorok által szívesen fogadtatván, azonnal tanító segédségével a finn nyelv tanulásához fogott, és azt elméletileg megtanulván onnét a nép közé ment, annak gyakorlási megtanulására és annyira téve előmenetelt, hogy búvárkodása tekintetéből helsingforsi tudós társaság tagjává neveztetett első ottlétekor.

Míg alsóbb iskolákba járt, mindig katona akart lenni, de a bölcselkedési szakban avval már elhallgatott. Az újságokban leginkább jeles kitűnő előmenetelű férfiakról szeretett olvasni, mondván: «no, mama, várjon csak, majd rólam is olvasnak újságokban». Szállásain mindenütt kedvelték a szelíd, nyájas illedelmességénél fogva. Szabad óráiban költészettel, festéssel, énekkel szeretett mulatni, nyelvtanulással és annak idejében kardvívásban és úszásban is foglalatoskodván. 1837-ei évben Bécset és annak környékét látogatta meg. 1838-ei évben a bányavárosokat némi ásványi ismeretei lévén járta meg, onnét Lemberg és Krakkóig téve utazást, többnyire gyalogosan és társ nélkül az utasbelieken kívül, ahol is több helyeken kedves fogadásokban részesült.