MTA_KIK_Kt_Ms_4754_176_1

Pétervár Julius 28. 1843.

Tekéntetes Titoknok Ur!

Fájdalommal olvastam Anyám utolso levelébe, hogy az Academiánál engem már vidékinek és orosz szolgának néznek. Ez mély halgatásomnak egy természetes következése – az igaz, mindazonáltal még is igen meglepett – hazát elhagyni egy nehéz dolog, és ha erre már elszántam volna magamat, (mindenesetre tudosítom egy ily lépésrül az Academiát kinek meleg pártfogásáért a leg nagyobb köszönettel tartozom; valamint más részrül csunya háladatlan tett lett volna, ha Tekéntetes Urnak is annyi tapasztalt szívessége és pártolása után még egy levéllel se mondtam volna – ily esetbe – egy köszönetet.

Oka halgatásomnak munkám nagysága volt; ez oly sullyal fekütt rajtam, hogy megbontani látszék egy idöre minden világi kötelékeimet – elfelejteni Szüleimet, joltévöimet, és Barátimat és minden életemet csak egy pontba concentrálni. – Czélom oly magasan volt tüzve, hogy csak idövel és csak a leg nagyobb megeröltetéssel jöhettem oly tudományi álláspontra, melyrül annak elérésére szabadon és biztos sikerrel munkálhatni, és míg ezt el nem értem, és se azon magasabb míveltséget se azon tudományos alapot és kiterjettséget mely ennek érdemes nyomozására szükségesnek látszott, bírni nem éreztem magamat – addig inkább halgatni és tanulni, és a dologhoz készülni mint arrul szollani akartam. – eltökellett akaratom tehát feladatom kérdését alapossan és végképpessen megfejteni, és tudományi gyengeségem érzete ezen feladat minden oldali kivitelére – csak e két ok volt melly (valamint taval feleletemmel az Academia megbízásaira MTA_KIK_Kt_Ms_4754_176_2 annyira késtettek, ugy az idén is mindeddig minden nyilatkozástul vissza tartottak.

Taval hogy a Tekéntetes Ur és az Academia leveleit azon 200 p. for. mellyel ö kegyes volt segíteni, és mellyért csak most mondom alázatos köszönetemet – kezeimhez kaptam, el voltam tökélve tudományi készületeimet tovább folytatni és Tekintetes Ur tanácsa után egy jobb idöt elvárni. – Itteni ösméröseim ez alatt, kik sajnos helyheztetésemen részt vettek, biztattak e dolgot egésszen elhagyni vagy legalább itten segitséget keresni, mire végre hajlandová is tettek; mibül azomban még se lett semmi mivel hogy a dologra került a sor, nem volt eröm magamat elhatározni mivel a munka mellyet hazai lelkeledésbül keztem meg, elvesztette volna ily esetben minden érdekét, megmaradtam tehát elöbbi foglalatosságaimba, csak akkor hogy a Nagyherczegné Helena vetette magát kézbe, történtek néhány lépések szüleim által tudosítatott Tekéntetes Ur. – Igy folytattam tanulmányaimat, mellyek tárgyárul hasonlolag tudosítva van Tekéntetes Ur – míg tavasszal nagy köszönettel hallottam Atyámtul az Academia határozatát mely szerént 1000 p. for. rendeltetett sziberiai utamra és egy kérölevél igazítatott az Udvarhoz ez utnak segítéséért.

Most midön végre készületeimet elvégeztem, feladatom kivitelére elég eröt érzek magamba és tellyes biztossággal ajálhatom az Academiának szolgálatomat – most mondom csak Néki ezen, tulajdon kérésemet megelözö határozatáért, leg méllyebb köszönetemet, és nem ohajtok semmit inkább, mintsem hogy mentül elöbb nyíljék meg elöttem a lehetöség néki és hazámnak szolgálni nézeteim és terveim eredetünk kérdése megfejtésébe változatlanul azok még mellyek taval voltak; utazásom czélirányossága hogy e borealis részekbe végett azomban ha meg engedi az Academia néhány szót kívánok mondani – tehát szükséges tartom megjegyezni a tél valamint az eggyetlen alkalmatos idö utazni, ugy egyszersmind a népek ösméretére eggyetlen MTA_KIK_Kt_Ms_4754_176_3 ött minden élet és mozgalom ideje, a vogul akkor vadász, akkor kereskedik akkor utaz, és akkor tesz szoval mindent, mit egész esztendei élete kiván. Ekkor van ö elemébe, és ekkor nyilványitja tulajdonságos valoját és ereit ugy, mint azt szükséges látni annak, ki egy néprül egy biztos ítéletet akar hozni Ez igen fontos reám nézve, és szükséges volna azért hogy ez idöt el ne mulasszam meg kezdeném nyelv october elején leginkább tanulmányaimat az Uralon (jollehet késö már az idö kevesebb azomba e  honapra az Uralig elutazhatom következö hogy ujesztendöig annyira halladhatnék hogy a következö honapokba a vogul földet tellyes sikerrel bejárhatnám Obdorskbul utobb mellyet martius holnapba elérhetnék, az ostjakokhoz fordulnék mellyek nyelve minthogy csak dialectusilag távoz a vogultol nem nyújt talán sok nehézséget, és így még a tavasszal meglátogatván a folyok menete után az ostjákok lakhelyeit, ha más feladataim nem tartanának nyár közepébe utamat vissza megkezdhetném egy grammatikájával mi volna ezután tenni valo azt az idö fogja mutatni és Lexikonával azomban a vogul és ostják nyelveknek, reménylem meg volna munkám alapja vetve, és egyszersmind egy nagy lépés a finn népek összes ösméretébe téve, mellyek hogy a magyar régiségek körébe tartoznak ugy, valamint a Hunnok-Jugrok, Bolgarok s. a. t. nem hinném hogy többé kétes, és mellyek ösméretének hasznát csak akkor fogjuk ítélhetni, ha egy munka e finn nyelvek gyökereirül, formái s. a. t. nem várt és meglepö pillanatokat enged majd hazai nyelvünk elemeibe és valojába.

Ezen föczél mellett még azt kivánnám megjegyezni hogy, minthogy különös figyelemmel akarnék physicai historiájára e finn népeknek lenne akaratom egy cranium gyüjteményt ezen egész szép családbul szerezni, minden népröl koponyákat amennyire lehet gyüjteni, valamint fejméréseket és gyps lenyomatokat melynek mesterségét itt megtanultam venni; a többi Szibéria részeit is meglátogatni, ki lehetne ezt ezt mi magába nem nehéz munka – könnyen ki lehetne a többi borealis és talán minden Siberia népeire terjeszteni, az uti segítségeim talán meg|engednék a többi sziberia részeit is meglátogatni mibül idövel egy munka a Polaris népekrül vagy talán még nagyobbítva a Turanyi nép Classisrul mi bizonyossan mind nem halladja meg tul nemzeti érdekünket sülhetne ki hasonlo Morton munkájához az amerikai népekrül. Ez föképp Jerney Ur segítségével nem volna éppen exorbitans terv. MTA_KIK_Kt_Ms_4754_176_4 Ily gyűjteménynek utobb ha egyszer a sírhalmokba találtato koponyákra is nagyobb figyelem fordítatik valamint a népek régi geographiai kiterjedésük ugy talán némelynek régi nép nemzetisége megmutatására is fontossága lesz.

kérem Tekintetes urat értesítse ezekrül és leg mélyebb tiszteletem kijelentése mellett az Academiat.

Az Academiának Frähntül ajánlott könyveit e napokba fogom a követség által (egy a mostani titoknok Grof Eszterházi) oly szíves ezt expediálni által elküldeni – hozza mellékelvén még egy Tscheremiss Uj testamentomot és mordvin Acta apostol és Apocalipsist, mellyet szerencsém volt itt megszerezni.

Az Archaographiai Bizottság folytatja dolgozatait és fökepp utolso munkája a Volhyniai Cronika sok magyar historiát érdeklöt foglal magába. Én nem rég hogy a Herczeg Schirinsky-Schigmatovval a Bizottság elnökével volt szerencsém szollani, megerintettem az Academia kívánságát e munkákat bírni, mire ö azt felelte, hogy ha az Academia Titoknoka által nyilatkoztatna ezen kivánságát, ö igen örülne néki szolgálhatni. Alkalmatosságot errül szollani én az Koppenhagi régiségek tarsasagarul vettem, ki hasonlokép írt ide a Ministernek, és kinek hasonlokép most minden munkái a Bizottságnak megküldettetnek – ezen munkák eddig 14 quart kötésbül állanak, lesz azomban még két vagy talán három annyi is. Mit ha az Academia Fejér Codex diplomaticusával viszonozva ez itt egy igen becses ajándék volna mivel az egész városba nem találtatik egy példány is – jóllehet igen sok sohajt utána

esedezem Tekéntetes Urnak azon szives részvételéért és pártolásáért amellyet eddig volt szerencsém tapasztalni, ki mellyel megbizásaimat kivinni igyekszem nem iparom által hálatosnak fogom elhagyni magamat

a legnagyobb köszönetem és legméllyébb tiszteletem jelentesével értesitse kérem Tekénte|tes Ur az Academiat, hogy a legtökelletessebb készséggel határozatainak felelni várom tudosításait és a leg nagyobb örömmel és buzgosággal megyek ezen munkámnak végezetére után járni – és mindent mit hazánk tudományára gyarapodására szükségesnek vél – mennyire csak ereim engedek tellyesíteni.